Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Árpád-kori falu Kiskunfélegyháza határában - Gallina Zsolt–Gulyás Gyöngyi–Molnár István: Késő Árpád-kori településrészlet Kiskunfélegyháza, Amler-bányából
ARCHAEOLOGIA CUMANICA 3 Két esetben a kemence a bejárat mellett helyezkedett el (8., 10.). Hazánk területén, elsősorban a Duna-kanyar környékén, valamint az Észak-Dunántúlon és a Kisalföldön már a kora Árpád-kortól megjelentek a rövid oldali, elsősorban meneteles bejárattal és általában a bejárat mellett elhelyezkedő, leginkább négyszögletes kőkemencével rendelkező házak.74 Magyarország ÉK-i térségében a 12. századtól válik elterjedtté ez a háztípus.75 Ekkortól az Alföldön is ismert ez az épülettípus.76 A Dél-Dunántúlon már all. századtól megjelennek azilyen épületek.77 Utóbbiak agyagkemencével épülnek. A 8., 10. és feltehetően a 13. épület esetében az objektum síkjából kissé kiugró, lépcsős bejárat nyomát fedeztük fel, amelynek számos párhuzamát találhatjuk meg a szakirodalomban.78 Meneteles bejárat nyomát az 1., 4., 12. házakban tudtuk megfigyelni. Ez is igen gyakori, hiszen hasonló szerkezetű bejáratot számos helyről ismerünk.79 E megoldás a lakóházaknál is előfordul, de főleg a gazdasági épületekre, földólakra, -istállókra jellemző. A meneteles bejáratnak gazdag néprajzi párhuzamait lelhetjük fel a Nyírség, a Hajdúság és a Duna- Tisza-köze területéről még a múlt század első feléből is.80 Több esetben sikerült a bejárati gádor cölöpnyo74 BALASSA 1985,64.; FODOR 1989, 23-25.; TAKÁCS 2001, 32-33. 75 BALASSA 1989a, 68-69. 76 Tiszafüred-Majoroson a 12. századra keltezett hasonló épület került elő (FODOR 1989,23-25.). 77 Rádpuszta-Romtemplom mellett lelőhely (MOLNÁR - SIPOS 2013.). 78 PL: Kardoskút-Hatablak (MÉRI 1952-; MÉRI 1964, 10 skk., 3. kép), Doboz (KOVALOVSZKI 1975, 208.), Tiszaeszlár-Bashalom (KO- VALOVSZKI 1980, 30., 4L), Visegrád-Várkert (KOVALOVSZKI 1986, lelőhelytérkép; KOVALOVSZKI 2002, 86., 93.), Tatabánya-Dózsakert (VÉKONY 1988, 285-286.), Soroksár-Várhegy (IRÁSNÉ MELIS 1992a, 48., 17. j.), Kerekegyháza (IRÁSNÉ MELIS 1992 , 76 -97.), Törökbálint- Kukoricadűlő (NYÉKHELYI 1992, 175.), Hajdúdorog-Kati-dűlő (Ré- gFüz I. No. 46 (1993) 64.), Dunaújváros (BÓNA 1973, 20.), Gyál 7/b lh. (ZSOLDOS 2008,218.). Kiskunfélegyháza-Haleszen a 4. ház ÉNy-i sarka mellett egy ovális alakú, lépcsőzetes aljú gödröt figyeltek meg, mely minden valószínűség szerint a ház' bejárata lehetett (SOMOGYVÁRI 2001.449., 3. kép). 79 Pilismarót-Szobi rév (KEMENCZEI - STANCZIK 1979, 7-15.), Kéménd/Kamenín (Sk) (NEVIZÁNSZKY 1982, 75.), Visegrád-Várkert (KOVALOVSZKI 1986, 62.), Nyitra/Nitra (Sk) (LISZKA 1986, 157.), Tis- zafüred-Majoros (FODOR 1989, 23-25.), Szigetszentmiklós-Üdülősor (IRÁSNÉ MEL1S 1992a, 43.), Kiskunfélegyháza (SOMOGYVÁRI 1997, 87.), Hejőkeresztúr (WOLF 1999, 169.), Esztergom-Zsidód (MOLNÁR 2002. 121.), feltehetően Dunaújváros (BÓNA 1973, 18.), Kiskundorozs- ma mellett 26/78. lelőhelyen (BÁLINT 2003a, 110-112.), Tiszalök-Rá- zompuszta (MÉRI 1952, 58.). 80 DÁM 1993, 139-140.; DÁM 1995; KISS 1936, 72-91.; KISS 1958, 256-275. mait kimutatni (1. ház 1-2. periódus, 4.?, 8., 12.). Ilyen jelenséget is több helyen megfigyeltek már.81 Számos párhuzamát ismerjük a néprajzi anyagból, amiből kiderül, hogy e bejárati forma földistállókra, földólakra is jellemző.82 A rövid vagy hosszabb oldalon, illetve sarokban levő cölöplyuk is jelezheti a bejárat helyét. Rövidebb, kiugró bejáratot a 8. és feltehetően a 13. háznál, hosszabb bejárati folyosót a 4., 5., 12. épületeknél különítettünk el.83 Padka. A 8. és a 13. épület esetében sikerült megfigyelni földpadkát a fal mentén, a kemence mellett (5. kép 1; 7. kép 3). Az Árpád-korból viszonylag kevés példánk van erre az emelt, de még a földből kialakított, előbútornak tekinthető épületelemre, melyek többnyire a kemence közelében húzódtak.84 E padkák tárolásra, munkavégzésre, de még inkább ülésre és fekvésre szolgáltak. Épületeink ezen elemének jó párhuzama egy Nagykőrös határában feltárt, késő Árpád-kori ház kemence közeli padkája.85 A padkák kapcsán említjük meg, hogy Sabján Tibor az Árpád-kori házak tetőszerkezetét, mint majd később utalunk rá, a ház gödrétől távolabbra rekonstruálta. Ennek következtében a tetőzet és az épület gödre között létrejön egy kb. 1 m széles sáv. Ezek betölthették a házgödörben lévő padkák funkcióját; például fekvőhelyül szolgáltak. Ez megmagyarázhatja azt is, hogy miért lelünk viszonylag kis számú padkát az Árpád-kori 81 PL: Tiszalök-Rázompuszta (MÉRI 1952, 58.), Dunaújváros (BÓNA 1973, 16.), Sarud-Báb (SZABÓ 1975, 20.), Doboz (KOVALOVSZKI 1975, 208.), Kéménd/Kamenín (Sk) (NEVIZÁNSZKY 1982, 75.), Tiszafüred- Morotvapart (LASZLOVSZKY 1991, 324-326.), Rákospalota-Ojmajor (BENCZE 1999, 19-21.), Magyarad (SZABÓ 1975, 36-38.), Visegrád- Várkert (GRÓF 2001, 104.; KOVALOVSZKI 2002. 85.), Esztergom- Zsidód (MOLNÁR 2002, 121.), Kőérberek-Tóváros (TEREI 2005, 40.), Felsőzsolca-Várdomb (SIMONYI 2003, 114.) telepeken ismerünk bejárati gádorra utaló nyomát. Az Ordacsehi-Bugaszegen (M7/S-29. lh.) 2000-2001-ben feltárt lelőhelyen 4 istállóként vagy ólként meghatározható, földbemélyített építmény esetében sikerült kimutatnunk hosszú, meneteles bejárathoz kapcsolódó gádor nyomát (NAGYt - GALLINA - MOLNÁR -SKRIBA 2001,187-220.). 82 ÉBNER 1929, 1-2.; KISS 1936, 72-91.; KISS 1958, 256-275.; DÁM 1993,139-140.; DÁM 1995, 39-68. 83 Ez ugyanakkor attól is függhet, hogy a ház gödrét milyen szinten sikerült megfogni. 84 Hasonló földpadka például Répcevisről (NOVÁKI 1956, 51-52.), Csemő-Gerjehalomról (RégFüz I. No. 25 (1975) 91-92.), Tiszafüred- Morotvapartról (LASZLOVSZKY 1991, 324-326.), Szerről (VÁLYI 1986, 224.), Hejőkeresztúr-Vizekközéről (WOLF 1997, 139.) ismert. Ettől eltérő és szokatlannak mondható jelenséget figyelt meg Pópity Dániel a Makó-Dáli-tanyák II. lelőhelyen, ahol az épületnek mindkét rövidebbik oldalán egy-egy padkát bontottak ki (PÓPITY 2012, 71.). 85 BALANYI 1989,66., 16. kép 306
