Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Somogyvári Ágnes: Bronzkori telepjelenségek és erődítésnyomok Solt–Tételen (Előzetes jelentés)
ARCHAEOLOGIA CUMANICA 3 rátett borda fut le. A kialakítást mindhárom edénynél jól nyomon lehet követni (16. kép 1-3.). A függőleges vagy ferdén rátett bordadísz a koszideri időszak jellegzetes díszítése, ahogy erről az előzőekben volt már szó. Ugyanakkor az ilyen jellegű bordadísz tálakon a korai halomsíros leletanyagban is megfigyelhető.20 Előkerültek mészbetétes díszű edénytöredékek is, például koncentrikus körmintával díszített bögre (16. kép 19.), valamint bekarcolt és bevagdalt mintával díszített bögre nyaktöredéke (16. kép 22.). Kiss Viktória az ilyen váll- és nyakkiképzésű bögréket, amit a C2 típusba sorolt, a mészbetétes kultúra dél-dunántúli csoportjában a fiatalabb fázis legjellegzetesebb bögreformájának tartja.21 Még egy edénytöredékről kell említést tenni: a táltöredék a kelebiai típusú tállal, egyenesen kihajló peremű tárolóedény-töredékekkel együtt került elő. A füle háromszög átmetszetű, a fül mellett három bemélyített lencsedísz található (17. kép 5.). A tál formailag már az urnamezős körhöz kötődik, míg a díszítése középső bronzkori hagyományokat őriz. Temető Természetesen várható volt, hogy a közel 100 hektáros területen bronzkori temetkezések is előkerülhetnek. A temető felderítésére tett eddigi kísérleteink nem jártak sikerrel. Kaptunk ugyan néhány olyan bronzleletet - egy tűt, néhány töredékes szemüvegspirált és karpe- recek töredékét - amelyek akár urnasírok mellékletei is lehettek, de a telepről is előkerülhettek. A megtaláló által előadott elég zavaros elbeszélés alapján, az általa mutatott területen azonban nem találtunk temetkezést. Ennek ellenére változatlanul úgy gondoljuk, hogy temetőnek is lennie kell a Tételhegyen. Az eddigi tapasztalatok összegzése A 2006-ban megkezdett és négy éven át folytatott, majd 2013-ban újraindított feltárások alapján az a feltételezésünk, hogy a tételi plató Ny-i részén a Vatya-kultúra, a kultúra kései, Vatya III. időszakában hozta létre a földvárat. Először kialakították a védműveket, és utána vették birtokba a földvárat. Hasonló módon jártak el, mint az alpári földvárnál. Bóna István és Nováki Gyula az alpári földvár feltárása során megállapították, hogy az erődítés és a telep élete szorosan összefüggött, magát 20 SÁNTA 2009,4. képi., 6. kép 4. 21 KISS 2012, 57-58. az erődítést a telep életének kezdetén emelték.22 A Solt- Tételen feltárt középső bronzkori földvár kiterjedésében, az árok-sánc meglétében, a sáncárok arányában hasonlít a Duna-Tisza közén korábban feltárt, vagy felmért vatyai földvárakhoz.23 Az 1950-es években elindított hazai földvárkutatás, amelyhez több helyen feltárás is kapcsolódott, mintegy 30 földvárat tett ismertté.24 Az újabb kutatások és a légifotózás eredményeként jelenleg 53 erődített telepről tudunk.25 Ezzel a korábban ismert Duna-Tisza közi földvárak száma is gyarapodott, és ebbe a sorba tartozik a solti földvár is. Időrendjét tekintve a solti földvár az alpárival hasonló korú. Az eddig előkerült leletek alapján a Vatya III. időszakban létesült földvár élete a koszideri időszakra is áthúzódott.26 Magának az erődítésen belüli telepnek - az eddig előkerült objektumok, tároló- és hulladék- gödrök alapján nem lehet a településszerkezetét felvázolni. Az erődítésen kívüli telepről a plató DNy-i szélén nyitott szelvényekből előkerült leletanyag alapján annyit tudunk mondani, hogy a Vatya-kultúra életének legkésőbbi fázisához, a koszideri időszakhoz köthető. A késő bronzkor időszakából, az urnamezős kultúrára jellemző kevés leletanyag a sáncárok D-i átvágásánál került elő. A sáncárok bontása során érzékelhető volt egy megújítás. Ezt erősítették meg a geológiai fúrások is. A megújított részben az urnamezős kultúra jellegzetes edénytöredékei kerültek elő: egyenes falú pohár négyszögletes szalagfüllel; vörös színű, kissé felhúzott, háromszög átmetszetű fülű edény. Bár az erődítésen belüli feltárásnál eddig nem találtunk az urnamezős kultúrához köthető objektumot, az eddigiek alapján azt feltételezhetjük, hogy a területre később érkező ur22 BÓNA - NOVÁKI 1982,47. 23 Itt elsősorban az alpári földvárra, a nagykőrösi földvárra (POROSZLAI 1988.) és a Nováki Gyula által 1978-ban felmért hildi földvárra gondolunk (BÓNA - NOVÁKI 1982.) 24 A százhalombattai földvár 1998. évi feltárásának eredményeit bemutató SAX kötetben megtalálható az említett 30 földvár, kiterjedéssel és annak jelölésével, hogy volt-e feltárás ott vagy sem. SAX 2000, 121., Table 1. 25 Az elterjedési térképet Szeverényi Vajk és Kulcsár Gabriella közli. Az általuk összeállított térképen már szerepel Solt-Tételhegy is. SZEVERÉNYI - KULCSÁR 2012, 289.; Fig. 1. 26 A kultúra Bóna István által felvázolt tagolását az utóbbi időszakban megjelent több tanulmány is igyekszik finomítani, illetve tovább tagolni. Lásd: JAEGER-KULCSÁR 2013. és VICZE 2013. 68
