Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)

Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Puszta Sándor: Felszíni mágneses kutatások a Tételhegy területén

PUSZTA SÁNDOR: FELSZÍNI MÁGNESES KUTATÁSOK A TÉTELHEGY TERÜLETÉN Puszta Sándor Felszíni mágneses kutatások a Tételhegy területén A felszín közelében lévő, a környezetétől eltérő kon­centrációjú és állapotú vas érzékelhetően megvál­toztatja a mágneses környezetét. Ennek nagy felszíni pontsűrűséggel való mérésével régészeti vonatkozású információhoz jutunk. A solt-tételhegyi kutatási te­rületen ez a fizikai jelenség hozzásegített minket, hogy olyan régészeti struktúrákat-objektumokat mutassunk ki, melyek az elkövetkezendő ásatások révén árokként, gödörként, karámként, kemenceként azonosítódtak. Nyilvánvaló, hogy a nagy vastárgyak könnyen észlel­hetők. A csekély változások kimutatásának esélye nö­velhető az alkalmazott műszer érzékenységének nö­velésével, a megfelelő és kis zaj szintet generáló mérési elrendezéssel, valamint alkalmas elemzési, feldolgozási lépések végzésével. Méréseink, feldolgozásaink során az általunk kidolgozott „Fractal Technology” ajánlásait követtük.1 A mágneses tér erősségének régészetileg értékes tar­tománya a néhány vagy néhány tíz nanoteszla (nT), ritkábban több, tartományba esik. A tér értéke ha­zánkban 50 000 nT, mely a Föld belsejéből ered, az igen gyorsan változó komponense 30 nT mértékű napi változást mutat, és a Föld körüli térségből származik. Méréseink során a GÉM System kanadai cég által gyártott overhauser elven működő protonprecessziós magnetométert használtuk, melynek érzékenysége 0,01 nT. Ezen érzékenység mellett megengedhetetlen, hogy a mérést végző személyek bármi módon torzítsák a mágneses teret. Vastartalmú hétköznapi tárgyaiktól a mérés idejére meg kell válniuk, és ennek tényét a mérés kezdetekor magnetométerrel ellenőrizzük. A mágneses teret módosító tárgyak (hatók) közelségé­vel nő, mélységével csökken a mágneses változás (ano­mália) erőssége, a felszínen a mélységükkel arányos átmérőjű foltként rajzolódnak ki. Ez kiadja a célszerű felszíni mintavételi sűrűséget, mely a mintavételi té­telnek eleget tesz. A méréseket az eltelt időszakban a felszín felett 0,3 méterrel mozgatott érzékelővel (szon­dával), részben horizontálisan, az lxl méteres rácshá­ló pontjaiban végeztük, illetve jellemzően egymástól közel, 0,5-1 méterre futó vonalak mentén, közel 0,5 1 PUSZTA 1998. méteres átlagos pontközzel. Az előbbit optikai eszköz­zel (teodolit) tűztük ki, az utóbbinál GPS navigációval (Trimble) mértünk. A pozíció megállapításánál a mérés során GPS bázismérést is végeztünk, melynek adataival korrigáltuk a mozgó GPS értékeit. Minden egyes pont koordinátáját szubméteres pontosságú EOV-adatként kezeltük. A mért pontok mennyisége így hektáronként 20 000. A geodéziai feladatokat Holl Balázs, a Magyar Nemzeti Múzeum informatikus munkatársa végezte.2 A mágneses mérést horizontális variométer elrendezés­ben végeztük, melynek egyik komponense a bázisnak nevezett, rögzített ponton való mérése a tér időbeli vál­tozásának. Ezen értékeket a mozgó műszer adataiból levonva jutottunk a mágnesség térbeli változásához. A Tételhegy területén végzett geofizikai méréseken ala­puló ismereteink különböző időszakokban végzett tere­pi mérésekből állnak össze. Az egyes mérések más-más mezőgazdasági hatást találtak, melynek eredménye­képpen az egyes blokkokban a térképek háttértextúrája különböző, így a részek észrevehetetlen összefűzése le­hetetlen, az eredménykép ezért blokkos szerkezetű. Feldolgozott adatainkat térképszerűen ábrázoltuk. A mágneses indukcióértékekhez világosságot (színeket) rendeltünk. A térképen ábrázolt irányrózsa a „Fractal Technology” lógójában mutatja az északi irányt. A mágneses kutatás értelmezéséhez fontos tudnunk, hogy egy pontszerű test mágneses hatása térképünkön világos (piros) foltként, és az azt körülvevő sötét (kék) sávként jelenik meg. Összetett hatók képe összetett lesz. A felszínhez közelebbi jelenségek nagyobb amplitúdó­val jelentkeznek. Természetesen, tekintve a képalkotó vizsgálati módszer jellegét, a térképi jelenségek erede­téről csak az objektumok ásatással történő megkutatá­sa után bizonyosodhatunk meg. A mágneses feldolgozás lépései Mérési zajredukció A gondos mérés ellenére is előfordulhatnak hibás ada­tok, hiszen emberek kezelik a mérőeszközt egyenetlen terepen, esetenként zord időjárási körülmények között. Ezen adatokat ki kell zárni a további feldolgozásból. 2 V.ö. HOLL-SZENTPÉTERI2011. 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom