Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)

Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Szabó Máté: Solt-Tételhegy légirégészeti kutatása

ARCHAEOLOGIA CUMANICA 3 A felvételeken látható régészeti jelenségek A légi felvételek a Tételhegy különböző részeiről, de nem az egészéről szolgáltatnak régészeti adatokat, me­lyek a régészeti terepbejárásokkal is egybevágnak.6 Ez természetesen nem zárja ki annak az esélyét, hogy az egész platót használták különböző időszakokban, de ez a légi felvételek alapján nem támasztható alá. A képe­ken jelentkező, egymást metsző objektumok sokasága arra utalt, hogy a helyszín több korszakban lakott volt. A felvételeken látható jelenségek alapvetően három csoportba sorolhatók. Nagy területen megfigyelhetők különböző árkok és sáncok maradványai, melyek vé­delmi funkcióval rendelkezhettek. A második fontos csoportot a különböző telepjelenségek alkotják, a har­madikba pedig egy templom és környezete tartozik. A Tételhegy tetején, nagy területen figyelhetők meg vé­delmi rendszer nyomai. Ezek az árkok-sáncok egyrészt a plató letörését övezik, másrészt a belső területet oszt­ják fel kisebb részekre. Ilyen, vagy ehhez hasonló erő­dítések nyomait az utóbbi években több helyen sikerült megfigyelni a PTE Pécsi Légirégészeti Téka repülései során, terepbejárás híján azonban nem eldönthető, hogy kronológiailag egybeesnek-e a Solt-Tételhegyen látható maradványokkal.7 Otto Braasch felvételein jól követhetők ezek a jelensé­gek, melyek elsősorban árkokat rajzolnak ki, s főként funkciójuk alapján sejthetjük mellettük a sáncot. Azo­kon a felvételeken, ahol sötétzöld-világoszöld/sárga színbeli különbség látható, a lineáris nyom sötétebb színű környezeténél, mely egyértelműen árokra utal ebben a megfigyelési periódusban. (1. kép) Az érett gabonát mutató felvételeken ezek a különbségek már szinte teljesen eltűnnek, a lemenő nap fényét kihasz­nálva azonban a magasságbeli különbség által látható árnyékhatás segíti az azonosítást. Ez megerősíti koráb­bi megfigyelésünket, hiszen az árok fölött jelentkező pozitív anomália, a magasabbra növő növényzet vethet csak árnyékot. (2. kép) A jelenségek - mivel más lineáris nyomok is láthatók a hegyen - félrevezetők is lehetnek. Ezek közül ki kell emelni a Tételhegy északi részén egykor futó út be­6 SZENTPÉTERI-ROSTA 2006, 307-308. 7 Többszörös árokkal kerített erődített telepek láthatók Szentgáloskér, Nagyberki, Taszár, Kaposvár-Toponár, Somogyjád (Somogy megye), va­lamint Pereked (Baranya megye) közelében is (PTE Pécsi Légirégészeti Téka adattára). vágását.8 A lelőhely egészét figyelembe véve az ilyen nyomok egyértelműen elkülöníthetők, önmagukban viszont - tévesen - a védelmi rendszer szerves részének is gondolhatnánk.9 A levegőből azonosítható régészeti jelenségek máso­dik csoportját alkotják a telepjelenségek. Eloszlásuk és szerkezetük alapján már az első képeken látható volt, hogy több korszak maradványaival lehet számolni. Az objektumok metszik egymást, illetve irányítottságuk is eltérő. (3. kép) A jelenségeket a csoporton belül is két alapvető részre lehet osztani. Ezek közül az elsőbe sorolnám az alapvetően gödrök­ből állókat. Legtöbbször szabálytalan csoportokban helyezkednek el, esetenként azonban rendezettebb for­mákat, akár cölöpszerkezetes házakra utaló nyomokat is meg lehet figyelni. A szabálytalanabb csoportok ese­tében felmerült, hogy akár hamvasztásos temetkezés nyomai is lehetnek. A másik csoportba az árkokkal határolt telepnyomokat sorolnám. Ezek az árkok nem erődítéshez kapcsolód­nak, hanem „telkeket”, „parcellákat” határolnak. Ese­tenként megfigyelhetők az általuk határolt területen belül, többnyire hozzájuk igazodóan fekvő téglalap alakú nyomok, valószínűleg házhelyek, valamint más objektumok is. A Tételhegy légirégészeti kutatási eredményeinek har­madik csoportját egy középkori templom és a hozzá kapcsolódó objektumok alkotják. Ilyen lelőhelyek megfigyelése, azonosítása nem egyszerű, de lehetséges feladat.10 Otto Braasch felvételei óta számos helyen si­került hasonló objektumot fotózni, melyek között akár különleges megfigyelési lehetőségek is adódtak.11 A templomok - kis méretük miatt - nehezen észre­vehetők, azonban formájuk és a legtöbbször látható cinterem körítőfal jó támpontot adhat felderítésükhöz. Szerencsés esetben a részletek alapján építési stílusuk is meghatározható. A Tételhegy északi részén azonosított templom sajnos keveset árult el magáról. A körítőfal tisztán kivehető volt, az épületre vonatkozóan azonban csak nagyságrendi információt kaptunk. Mindössze körülbelüli méreteit és tájolását lehetett megállapítani. 8 Az út egy HM felvétel alapján 1954-ben még használatban volt. 9 CZAJLIK 2004, 120. 10 MIKLÓS 2002, 30-35.; MIKLÓS 2004, 5-11.; K. NÉMETH-SZABÓ 2007, 323-330.; K. NÉMETH-SZABÓ 2010. 11 SZABÓ 2008,29-31. 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom