Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Zsiga-Hornyik Adrienn: Török Aruél titélhalmi ásatása (1886)
ARCHAEOLOGIA CUMANICA 3 másrészt a MTM Embertani Tárának gyűjteményében. Ez utóbbi Bartucz Lajos hagyatékában került elő, amelyre Bemert Zsolt bukkant rá. Bartucz, mint Török első és legjobb tanítványa, majd utódja, magához vette mesterének több, kézzel írott feljegyzését, cikk- gyűjteményét, majd halála után Bartucz Lajos lánya rendszerezte apja hagyatékával együtt. Az Embertani Tár anyagában azonban semmilyen írott adat nem utalt a tételhegyi feltárásra, annál érdekesebbek a szintén itt fellelt, korábban már említett koponyák és néhány üveglemezre készített fényképfelvétel. Kezdjük először a fényképekkel. Közülük négy egymás után beleltározott üveglemezre rögzített felvétel keltette föl a 2005-ben megkezdett Castrum Tetei Projekt vezetőjének a figyelmét. Ezek magát Török Aurélt, az ásatási munkásokat, valamint a feltárás látogatóit, a helyi no- tabilitásokat ábrázolja egy rendkívül ismerősnek tűnő helyszínen. (4-5. kép) Bonyolítja a megoldást, hogy két üveglemez hátoldalán 1886. szeptemberi keltezés látható, de ezeken tisztán kivehetően egy mikebudai helyszínre vonatkozó felirat olvasható. (6-7. kép) Felmerült esetleges magyarázatként az a lehetőség, hogy a feliratokat talán Bartucz Lajos készítette volna utólag, és ez lenne a keveredés oka, de a Török-féle hagyaték kézírásos iratainak átnézése után nyilvánvalóvá vált, hogy a feliratokat maga Török Aurél készítette. További mérlegelendő adalék, hogy a helyszín megnevezését nem tartalmazó felvételeken látható környék szinte tökéletes mása a Tételhegy megfelelő részeinek. A kérdést tovább bonyolítja, hogy éppen ezen a két felvételen nincs sem keltezés, sem helyszín feltüntetve. Ezen tények adták az ötletet, hogy a mikebudai felira- túak esetleg megegyeznének a tételhegyi ásatás helyszínével - ezt azonban a Pest megyei lelőhely felkeresése után el kellett vetnünk. A koponyákkal kapcsolatban egy újabb ellentmondásba ütközünk, ugyanis felmerült, hogy ezek egy része csupán gróf Benyovszky Sándor ajándéka lenne Török számára (erre vonatkoznak az 1887. februári leltár- könyvi bejegyzések), ugyanis a gróf minden bizonnyal - mint helyi földbirtokos és befolyásos (dunavecsei) országgyűlési képviselő - segítséget nyújtott az 1886-os ásatási munka során Töröknek. Mint ahogyan 1907- ben a szintén az ezen a helyszínen talált magyar honfoglalás kori leleteket a Nemzeti Múzeumnak adományozta.6 Gróf Benyovszky Sándort nem lehet minden 6 SZENTPÉTERI2008. kétséget kizáróan azonosítani egyik felvételen sem, bár felmerült, hogy bizonyára ő is meglátogatta a feltárás helyszínét. Az Országgyűlési Könyvtárban fennmaradt fényképfelvétel7 jó tíz évvel később készült róla, ami szinte lehetetlenné teszi az azonosítását. (8. kép) A nyomozás ezen szálának ellentmondásait végül is a Castrum Tetei Program vezetőjének mikebudai terepszemléje oldotta fel. A Szentpéteri József által megfigyeltek szerint az ottani feltárások körüli panoráma megfelel a mikebudai feliratú felvételeken látottaknak (legalábbis nem mond ellent nekik), ezért ezek minden bizonnyal oda köthetők. Arra nézvést pedig, hogy a helymegjelölés és keltezés nélküli felvételek a Tételhegyet ábrázolnák, valószínűsíthető, de erre vonatkozólag mind ez idáig nem került elő perdöntő bizonyíték. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy az egyik lelőhely nélküli (1269. számú) felvételen a háttérben ugyanolyan szintkülönbség és terepvonulat fedezhető fel, mint amilyen a tételhegyi Templomdomb panorámáján ma is megfigyelhető. A Török-féle hagyaték másik része az MTA Kézirattárában található, ahol sokkal inkább Török Aurélnak tudománytörténetileg érdekes személyes leveleit őrzik, semmint a Mikebuda versus Tételhegy kérdés megoldását elősegítő adatok kerültek volna elő. Az egyetlen időben ide köthető adat Suhajda József albertirsai pénzügyi fogalmazó elszámolása volt az ásatás költségeit illetően.8 (9. kép) Itt az ásatás helyszíneként Puszta-Mikebudát tünteti föl. Ez alapján a munka ott csupán három napig, 1886. szeptember 21. és 23. között tartott. További érdekesség, hogy Török számára valószínűleg igen mozgalmas volt az 1886-os év szeptemberi hónap9, hiszen nem sokkal a mikebudai ásatás előtt, szeptember 14. és 18. között Vácott is ásatott.10 (10. kép) 7 Ezen a helyen is köszönetünket fejezzük ki Ambrus Jánosnak, aki az Országgyűlési Könyvtár főigazgatójaként közreműködött a gróf Benyovszky Sándort ábrázoló fénykép felkutatásában. 8 MTA Kézirattár, MS 4088/71. 9 Török Aurél 1886 szeptemberében az eddig ismert adatok szerint (legalább) három helyszínen folytatott néhány napos feltárást, amelyek egyértelmű célja az általa alapított embertani gyűjtemény gyarapítása volt. Az adminisztrációba azonban néhol hiba csúszhatott: így került például a saját kézírásával jegyzett „Mike-Budai ásatás” helyszín-meghatározás mellé az 1886. IX/16-os dátum, amikor - az alább közölt elszámolás szerint -bizonyosan Vácott volt ásatás, hiszen Mikebudán - szintén az elszámolás szerint - 1886. szeptember 21-23. között dolgoztak. 10 MTA Kézirattár, MS 4088/76. 34
