Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Árpád-kori falu Kiskunfélegyháza határában - Gallina Zsolt–Gulyás Gyöngyi–Molnár István: Késő Árpád-kori településrészlet Kiskunfélegyháza, Amler-bányából
GALLINA - GULYÁS - MOLNÁR: KÉSŐ ÁRPÁD-KORI TELEPÜLÉSRÉSZLET KISKUNFÉLEGYHÁZA, AMLER-BÁNYÁBÓL Félegyháza-Halas út, illetve Félegyháza-Majossa- szállás-Halas út: bizonyosan az egyik legjelentősebb útja volt a térségnek a középkorban, több variációval (42. kép).273 Kecskemét-Monostor-Majossaszállás út: Kecskeméttől délre nagy kiterjedésű, azonosítatlan nevű 11-13. századi lelőhely (Kecskemét-Mercedes RL 5.) fekszik az út mellett. Pétermonostora és Pálmonostora Árpádkori előzményeit is figyelembe véve erős a gyanú, hogy a nyomvonalnak ez a szakasza már a kora Árpád-korban létezett (43. kép).274 Félegyháza-Tömörkény út: délkelet felé haladva Kiskunfélegyháza-Tarjányi kereszt templomos lelőhely mellett halad Tömörkény templomromjához, a tiszai átkelőhöz.275 Félegyháza-Csongrád út: Gátér-Zöldmező telep 11 - 13. századi templomos lelőhely közelsége sejteti, hogy már az Árpád-kortól létező útvonalról van szó.276 Kiskunfélegyháza Árpád-kori rövid település- történeti összefoglalása Az Amler-bányához legközelebb eső templomos lelőhely a Dóc-dűlőben található, ettől mintegy 1 km-re Ny-ra. Feltételezhetjük, hogy a vizsgált falu e templomhoz tartozott, amit a környékbeli igen sűrű Árpád-kori településhálózat és több nagyobb település is alátámaszt (35-36., 38-40. kép).277 A Kiskunfélegyháza környéki középkori templomos települések kutatása és összegyűjtése eredményeként eddigi tudomásunk szerint közel 20 templomos hely létezett a középkor folyamán. Ezek közül 16 templomos hely már az Árpád-korban is létezett a vizsgált területen.278 Bár a templomok térbeli eloszlása egyenetlen, ami a kuta- tottságnak is köszönhető, de az Árpád-kori templomok között 2-7 km közötti távolság jellemző. Ezek alapján az 273 ROSTA 2010,136-137,21. ábra 274 ROSTA 2010,137. 275 ROSTA 2010,140. 276 ROSTA 2010,140. 277 Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a közvetlen környék kutatottságát, ami az M5 AP, ÉNy-i tehermentesítő út és a Déli összekötő út megelőző régészeti munkálatait képező szisztematikus terepbejárásain és feltárásain alapszik. 278 Árpád-kori egyházas helyek még mindig előkerülhetnek. Ennek oka az, hogy az Árpád-kor folyamán elpusztult templomos helyek felkutatása azok jellegéből adódóan nehéz. Alapvetően kisebb és általában szórtabb szerkezetű települések templomáról van szó (ROSTA 2009,190.). Árpád-korban igen sűrű településhálózattal számolhatunk Kiskunfélegyháza térségében. (Lásd előző fejezet!) Figyelemre méltó jelenség, hogy a Kiskunfélegyháza környéki Árpád-kori templomok többsége környékén megfigyelhető a települések számbeli és nagyságbeli koncentrálódása: Kiskunfélegyháza-Páka/Pákaszállás, Kiskunfélegyháza-Alpári út, Tiszaalpár-Tóth Mátyásdűlő, Dudás-tanya, Petőfiszállás-Külső Ferencszállás, Kiskunfélegyháza-Dóc-dűlő, Kiskunfélegyháza-Fel- sőgalambos, Templompart (Zomokszállás), Bu- gac-Alsómonostor, Papp-tanya (Pálmonostor), Bu- gac-Felsőmonostor, Csitári-tanya (Pétermonostor), Fülöpjakab-Templomrét (36. kép). Hasonló jelenséget figyeltünk meg Tázláron, ahol az Árpád-kori templomos lelőhely, Templomhegy volt a fő településszervező erő. Itt is a számban és méretben nagyobb Árpád-kori települések vették körbe - igazodva a településföldrajzi körülményekhez - a templomot, melyeknek száma és mérete a templomtól távolodva csökkent.279 Kora Árpád-kori településre alig, 11. századi templomra Kiskunfélegyháza környékén eddig még nincs adatunk. Csak gyanakodhatunk ilyen korai templom meglétére, például a kántordombi temető közelében talált Kiskunfélegyháza-Alpári út Árpád-kori templomának esetében. A 12. századra a királyi egyházalapítások mellett általánossá válik a magánföldesurak által alapított monostori rendszer is. A mai Bugacmonostor területére helyezett Pétermonostor tartozik ebbe a kategóriába, mely a Becse-Gergely nemzetség alapítása.280 A 13. század folyamán, gyaníthatóan annak közepén és főleg a tatárjárás következményeként elpusztult és biztosan nem is települt újra a 16 település közül számos templomos hely falu és temploma: Kiskunfélegyháza- Alpári út, Kiskunfélegyháza-Bense tanya (Buraegyház), Tiszaalpár-Dudás-tanya, Petőfiszállás-Csáki-tanya, -Csordajárás, -Külső Ferencszállás, Kiskunfélegyháza- Dóc dűlő, Gátér-Zöldmezőtelep. Pálmonostorán végzetes pusztulás történt a tatárjárás idején, csak átmeneti, kis mértékű újratelepülés figyelhető meg a 13. században. A Kiskunfélegyháza-Galambos területére lokalizált Zomokszállás, egy elpusztult és el279 Gallina Zsolt és Gulyás Gyöngyi szisztematikus terepbejárásai nyomán (A történeti Halas templomos helyeinek és az azokhoz kapcsolódó települések felkutatása a régészeti topográfia eszközével I-II. NKA pályázat 2012-2014.) 280 ROSTA 2004, 116. 327
