Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)

Árpád-kori falu Kiskunfélegyháza határában - Gallina Zsolt–Gulyás Gyöngyi–Molnár István: Késő Árpád-kori településrészlet Kiskunfélegyháza, Amler-bányából

ARCHAEOLOGIA CUMANICA 3

kerámia nem került felszínre, a feltárt töredékekről valószínűsíthetjük, hogy hazai fazekasok munkáiból származnak. A kerámiaanyag jelentős részét bográcstöredékek teszik ki. A peremtöredékek közül 142 bográcshoz, 40 pedig fazékhoz tartozó volt. Cserépbográcsok: A kézi korongon készített bográcsokat kavicsos homokkal vagy apró szemcsés homokkal vagy csillámos homokkal és kaviccsal soványították.

bogrács_______________fazék_________nem meghatározható

1. diagram: Az edényfajták megoszlása

oldal töredékek peremtöredékek fenéktöredékek

2. diagram: Az edénytöredékek megoszlása

Törésfelületükön az átégés három rétegű, külső és belső szélük vörösre vagy barnára, a közte levő agyag szürkére égett ki. Sok esetben a töredékek mindkét oldala szürke foltos vagy kormos volt.

A bográcsok tipologizálásával, majd időrendjének felállításával Takács Miklós foglalkozott.172 Mivel részletesebb tipológiát a kisalföldi bográcsokra dolgozott ki, a nagy földrajzi távolság miatt eredményei csak közvetve alkalmazhatóak lelőhelyünk anyagára.

A bográcsok alakjára nem mindig következtethetünk, mert csak kevés, nagyobb méretű töredék került elő. Az megállapítható, hogy az edények formája fémüstöket utánzóit. Ez jellemzőnek mondható az Árpád-kori lelőhelyeken. Ezen belül előfordul egy közepesen magas oldalfalú, erősen ívelt aljú forma (15. kép 2; 19. kép 172 TAKÁCS 1986.; TAKÁCS 1993b, 447-482.

1). Ez megegyezik a Takács Miklós által 2. kisalföldi típusúnak nevezett bográcsokkal.173 A hasonló alakú bográcsok igen gyakoriak az Árpád-kori anyagban, hosszú ideig léteznek, pontosabb keltezésre nem igazán alkalmazhatóak.174 A 7. épület kemencéjének sütőfelülete alól előkerült bogrács is ívelt aljú, azonban ennek a közepesen magas oldalfala enyhén befelé ívelődő (15. kép 1), 2/a kisalföldi típusú.175 A 3. házban (12. kép 1.) és a 29. árokban (21. kép 9.) levő töredékek oldalindításai alapján ugyancsak a fent említett típusba tartoznak, azonban oldalfaluk enyhén kifelé ívelődő.

Más jellegű egy, a 21. árokból előkerült nagyobb töredék (20. kép 2). Ez egy magas oldalfalú, lapos aljú példányból származik, hasonlít ahhoz, amit Takács Miklós kisalföldi 1. típusként ismertet. Takács Miklós az ilyen bográcsokat a 12. század végéig keltezi a Kisalföldön, mint később utalunk rá, a töredék peremének típusát is így datálja.176 Az említett objektumból fehér kerámia is előkerült, ami, feltételezve, hogy az objektum viszonylag rövid idő alatt töltődött fel, térségünkben kissé későbbre tolja az edénytípus használatát.

A bográcsok peremátmérője a töredékek alapján 18- 28 cm között mozgott, de nagy részük a 22-24 cm-es mérethez tartozott. A peremtöredékek alakjuk, kiképzésük alapján 5 fő csoportba oszthatók. Sajnos a kevés nagyobb töredék miatt az edények formájára nem következtethetünk. A peremek magukban kevéssé alkalmasak a datálásra.

1. Az edény külső és belső síkja felé egyaránt kiszélesedő, T alakú peremtípus, mely lehet lekerekített, szögletes átmetszetű vagy - mint a legtöbb esetben - tetején vízszintesen levágott, oldalán lekerekített. A peremtöredékek több mint a fele sorolható ebbe a csoportba. Ennél a peremtípusnál a felfüggesztésre szolgáló furatoknál a perem belső oldala ívesre formált és alig szélesedik ki az edény belső síkja felé. Több esetben meg lehetett figyelni a perem külső oldalán futó, sekély, széles horonydíszítést. Egyedül a 6. házból (14. kép 4.) és a

173 TAKÁCS 1993b, 479.

174 Nem csak formája, de sajátos, kissé megduzzadó külső oldalán tagolt pereme alapján is hasonló egy töredék Körösszegapátiból (TAKÁCS 1986,43. t.).

175 TAKÁCS 1986,14. t.

176 TAKÁCS 1993b, 479. Hasonló töredék került elő Ménfőcsanak- Szeles-dűlőből (TAKÁCS 1993b, 466.), Székesfehérvár-Móri útról (TAKÁCS 1986, 18. t.) és Kunfehértó-Kovács tanyáról (TAKÁCS 1986, 27.). Az utóbbi edény magas falú formájával mutat hasonlóságot, de pereme szélesebb, tagoltabb.

316