Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)

Árpád-kori falu Kiskunfélegyháza határában - Gallina Zsolt–Gulyás Gyöngyi–Molnár István: Késő Árpád-kori településrészlet Kiskunfélegyháza, Amler-bányából

GALLINA - GULYÁS - MOLNÁR: KÉSŐ ÁRPÁD-KORI TELEPÜLÉSRÉSZLET KISKUNFÉLEGYHÁZA, AMLER-BÁNYÁBÓL azokból sem került elő.166 Lelőhelyünk közelében, Kiskunfélegyháza, Lidl-logisztikai központ területén az Árpád-kori faluhoz tartozó, egyenes vonalú gödör­sort figyeltek meg. Az ásatást vezető régész az objek­tumokat a települést körülzáró jelenségként értelmezte, amelyekből - az Amler-bányai gödrökhöz hasonlóan - leletanyag szintén nem került elő.167 Kiskundorozsma, Hosszúhát-halom lelőhelyen, a feltárási terület É-i szé­lén ugyancsak egy Ny-K-i irányú, 50 gödörből álló je­lenséget figyeltek meg. A gödrök betöltéséből lelet itt sem került elő, de az azokat metsző szarmata kori ob­jektumok alapján azoknál idősebbek, feltételezhetően a kora bronzkori telepjelenségekhez tartozhatnak.168 A közel 95 m hosszan követhető gödörsor egy helyen megszakadt, ahol talán bejárat helye feltételezhető.169 A fentebbi párhuzamok adatait összegezve arra jutot­tunk, hogy az ismeretlen korú gödörsorokat eddig bronzkori, szarmata, avar és Árpád-kori településobjek­tumok társaságában figyelték meg, de sehol sem tudták azok korát meghatározni. A régészek ezen gödörsoro­kat - leletanyag hiánya ellenére - általában őskorinak vélik. Az Amler-bányában feltárt objektumok közül csupán háromból (egy gödör, két árokrészlet) került elő őskori vagy népvándorlás kori, jellegtelen kézzel formált kerámia. Ez az arány természetesen nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a gödörsor ebben az esetben is ős- vagy népvándorlás kori legyen, de az Árpád­kori jelenségek jelentős arányának tekintetében nem valószínű. A szomszédos haleszi és a Lidl-logisztikai központi lelőhelyen tett megfigyelések az Árpád-kori keltezésre utalnak. Az Amler-bányában levő Árpád­kori falu K-i határát alkotó, azt mintegy lezáró és az É-ÉK-D-DNy-i vonalban elhelyezkedő, K-en levő ka­rámrendszerhez illeszkedő, tehát időbeni egyidejűség­re utaló helyzete az Árpád-kori keltezést feltételezi. A lelőhely nagy mértékű pusztulásával hozható össze­függésbe a gödrökből előkerült leletanyag alacsony szá­ma is, hiszen a gödrök jelentős része leletanyag nélküli volt vagy csak gyér leletanyagot tartalmazott. Az ala­csony számú edénytöredék, állatcsont és őrlőkő töredék mellől egy-két vastárgy is felszínre került az általában kevert homokos betöltésű gödrökből. Kevés esetben 166 Pópity Dániel és Sóskúti Kornél szíves szóbeli közlése. 167 MÉSZÁROS 2008, 235. 168 BENDE - LŐRINCZY 2002,77., 13. kép 1., 15. kép. 169 BENDE - LŐRINCZY 2002,78. tudtunk hamus, faszenes, égett rétegeket megfigyelni. A kerítő árkok bemutatásánál már kihangsúlyoztuk az állattartás jelenlétét a lelőhelyünkön előkerült kör és szögletes alaprajzú karámok alapján. Az állattartás fontos része a jószágok itatása. A síksági legelőkön az állatok folyóvízhez történő hajtása nem minden eset­ben volt kivitelezhető. így az itatást kopolyákból vagy sírkutakból oldották meg. A pásztoroknak olyan mély gödröket kellett ásni, hogy a vízszintet elérjék, majd a gödör két oldalába lejárót alakítottak ki, azért hogy az állatok könnyedén tudjanak le- és felmenni az itató gödrökből.170 Lelőhelyünkön azonban nem kerültek elő ilyen nagyméretű, lankás falú itatógödrök, de még kutak sem, mely a lelőhely feltárásának helyenként szűkre szabott korlátáival is magyarázható. Ezzel szem­ben a haleszi lelőhelyen az árkok közelében több, 2-3 m átmérőjű, 2-2,5 m mély, lépcsőzetesen szűkülő falú gödröt is feltártak, melyeket az állatok itatásával lehet összefüggésbe hozni.171 A leletanyag értékelése Kerámia A lelőhelyen viszonylag kis számú kerámia leletanyag került elő. A több mint kétszáz, biztosan vagy nagy valószínűséggel Árpád-korra datálható objektumból körülbelül 560 kerámiatöredék került elő. Kb. fele a 14 épületből származott. Tucatnyi árokban (legnagyobb számban a 21. árokban) és 45 gödörben volt kis-köze- pes mennyiségű Árpád-kori leletanyag (1-2. diagram). A nagyobb méretű fémeszközök, ép edények hiánya mellett a kis mennyiségű kerámiatöredékek is arra utalnak, hogy a falu nem hirtelen pusztult el, valószí­nűleg szervezetten, gondosan kiürítve hagyták el lakói. A kerámia döntő része másodlagos helyzetben, az ob­jektumok betöltéséből származott. Kivételt jelentenek a 7. és a 8. épület kemencéjének sütőfelülete alól előke­rült, eredetileg a hőtartó rétegnek használt töredékek. A 7. ház kemencéjének sütőfelülete alól egy fazék és egy cserépbogrács töredékei, a 8. épület kemencéjének tapasztása alól legalább két bográcshoz tartozó töre­dékek kerültek elő. A kerámia anyag viszonylag kevés változatosságot mutatott, két edénytípus, cserépbográ­csok és fazekak töredékei mellett mindössze egy korsó töredéke volt elkülöníthető. Az objektumokból import 170 BALASSA - ORTUTAY 1979,243. 171 SOMOGYVÁRI 1997, 89. 315

Next

/
Oldalképek
Tartalom