Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)

Árpád-kori falu Kiskunfélegyháza határában - Gallina Zsolt–Gulyás Gyöngyi–Molnár István: Késő Árpád-kori településrészlet Kiskunfélegyháza, Amler-bányából

GALLINA - GULYÁS - MOLNÁR: KÉSŐ ÁRPÁD-KORI TELEPÜLÉSRÉSZLET KISKUNFÉLEGYHÁZA, AMLERBÁNYÁBÓL

féle módon próbálták rekonstruálni és funkciójukat meghatározni. Néhány esetben, ahol az épület gödre szabályos volt, a gödrön belül vagy kívül, a földre támaszkodó boronafalat valószínűsítettek.104 Több esetben felmerülhet annak a lehetősége, hogy az épület tetejének tartószerkezetét a házgödrön kívül helyezték el építői'105 A 13. ház esetében egyértelműen emberi lakhelyről beszélhetünk, azonban a 14. objektumnál a lakóhelyként való értelmezés kérdéses, mivel itt tüzelőberendezést sem találtunk. A dolgunkat nehezíti az a tény, hogy az objektum altalajba mélyedő részéből alig maradt meg valami.

6. Az utolsó csoportba azokat az épületeket (7., 9., 11.) sorolhatjuk, melyekben ugyan találtunk cölöplyukakat, de azok rendszertelenül, aszimmetrikusan helyezkedtek el, illetve az épületnek csak egy kisebb részét tártuk fel. Ezekben az esetekben a tetőszerkezet rekonstruálása lehetetlen vállalkozásnak tűnik106

7. A felsorolt jelenségek közül a legérdekesebb az 5. objektum volt, ahol az épületbelső É-i részén összesen 4 cölöphelyet bontottunk ki. Ezek közül 3 egy Ny-K-i tengely mentén feküdt. A negyedik, az épület É-i rö- videbb oldalának közepén kibontott cölöphely, mellyel egy Ny-ÉNy-K-DK-i vonalban, már az épületen kívül, a lejárattól Ny-ra egy újabb cölöplyukat találtunk. Talán nem véletlen e két utóbbi cölöplyuknak a helyzete. A fentiek alapján láthatjuk, hogy a lelőhelyen előkerült veremházak között uralkodik a belső osztatlanság, tehát az egy helyiség. Azonban több építési mód létezett. Változatos építési, tetőfedési módokat, különböző szerkezeti megoldásokat figyeltünk meg, hasonlóan néhány más lelőhelyhez.107 A változatosság oka részben funkcionális (lakóház vagy különböző típusú gazdasági épület) lehetett. Mindenesetre előremutató tendenciákat hordoz magában.

Az épületek funkciója: lakóház, gazdasági épület, ól

Az épületek egy része minden bizonnyal lakóház volt. Ezt a kemence megléte igazolja. Az 1. objektumban

104 RAPPOPORT 1975, 115.; FODOR 1989, 31-33.; CS. SÓS 1984, 241. A ház gödrén belüli boronafal nem valószínű, mert egyrészt nyoma maradt volna, másrészt statikailag, építéstechnikai szempontból és részben az így feltételezhető kisebb méret miatt a ház gödrén kívüli boronafal megléte inkább feltételezhető (ld. SABJÁN 1999, 131-176.; TAKÁCS 1999, 93-129.).

105 GERGELY 2005, 28; MIKLÓS-VIZI 1999, 25. kép.

106 Ilyen épületekre hoz példát TAKÁCS 2001,304. lbj.

107 A kérdéssel foglalkozott: L1SZKA 1986, 157.; FODOR 1989, 38.; TAKÁCS 1996,199-200. Számos példát hoznak ilyen telepekre.

csak tüzelőgödröt találtunk. Ez azonban nem zárja ki a lakóház funkciót.

A 4„ 12. és 14. építményeket azonban másképp hasznosították, ugyanis nem fedeztünk fel bennük semmiféle tüzelőberendezést.108 A 4. és az 5. építmények közel 20 m2-es alapterületükkel kifejezetten nagyméretűnek mondhatók. E körülmény és az elnagyolt belső kialakítás nem emberi lakóhelyre, tartózkodásra utal. A meneteles lejárat inkább az állatok mozgását/mozgatását sejteti. A 12. épület esetében a 29. téglalap alakú karámon belüli, diagonális helyzete és a 30. körárok közelsége (lásd a következő fejezetben!) is állattartásra utal. A nagyméretű, tüzelőberendezések nélküli építményeket a kutatás egy része összekapcsolja a földólak, -istállók kérdésével.109

E vizsgált épülettípus nyomát már néhány esetben sikerült kimutatni az Árpád-korból. Korábban e korból ól, illetve istálló teljes bizonyossággal Kardoskút- Hatablakról volt ismert.110 Dunaújváros 1., 5. és 8., Lébény-Billedomb 45., Ménfőcsanak-Szelesdűlő 121. objektumnál gazdasági melléképületeket feltételeztek.111 Hasonló, viszonylag nagyobb, tüzelőberendezés nélküli épületek kerültek napvilágra Koson (Kos).112 Legalább 4 ól, illetve istálló nyomát tártuk fel 2000- 2001-ben Ordacsehi-Bugaszegen (2-3. ábra). A bugaszegi épületekhez hasonló, oldalbejáratos, cölöpös szerkezetű, tüzelőberendezés nélküli épületet találtak Balatonöszöd-Temetői dűlőben.113 Három nagyméretű, földbe ásott, falai mellett cölöpsoros objektum került elő Kőérberek-Tóváros lelőhelyen is. Feltárója tároló funkciót valószínűsít az épületeknek.114 Szentkirályon későközépkori gödörólak kerültek feltárásra.115 Szombathely-Zanat - Trátai-dűlőben is megfigyelt az ásató egy nagyobb méretű, ovális alapgödrű gazdasági épületet, melynek aljába két oszlophelyet ástak.116 Kecskemét-Hetényegyháza Belsőnyírben két (1., 88. obj.) állattartással kapcsolatba hozható, félig földbe

108 GALLINA - MOLNÁR 2003,341-351.

109 MÉRI 1964,28-36.; TAKÁCS 1996,201.

110 MÉRI 1964,28-36.

111 BÓNA 1973,18.; TAKÁCS 1996, 200-201.

112 HABOVSTIAK 1989,11., 3. ábra.

113 BELÉNYESY - HORVÁTH 2007,104.

114 TEREI 2005, 4L, 6-7. kép.

115 ÁSZT 2005. 46-53.

116 SKRIBA 2010,26. A témáról bővebben ld. NAGYt -GALLINA - MOLNÁR - SKRIBA 2001,205-210.; GALLINA - MOLNÁR 2003,341-351.

309