Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)

Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Török Enikő: Tételhegy a térképeken

TÖRÖK ENIKŐ: TÉTELHEGY A TÉRKÉPEKEN

feltérképezése a vízszabályozást előzte meg. Elsőként a Dunát térképezték fel 1819 és 1833 között, ez volt a Duna-mappáció.8 A mappáció lényegét a szintezés, a háromszögelés, a térképezés, valamint a hossz- és keresztszelvények felvétele jelentette. A munkálatokat a Helytartótanács Vízi és Építészeti Főigazgatósága irányította. A mappációnak három vezetője volt, sorrendben az első Huszár Mátyás (1778-1843) 1829-ig, majd Vásárhelyi Pál (1795-1846) 1833-ig, végül Hieronymi Ottó Ferenc (1803-1850). A felmérésen több mérnök és térképész dolgozott. A mappáció eredményét a folyó hajózási célú szabályozásánál, a part menti mocsarak lecsapolásánál és töltések építésénél is felhasználták. A színes, kéziratos lapok és a hozzájuk tartozó leírások9 alapján megismerhetjük a Duna partvonalát, a községek és városok településszerkezetét, a határvonalakat, utakat, mocsarakat, vízfolyásokat, csatornákat, fokokat, töltéseket, a művelési ágakat, a dűlők neveit, a domborzati viszonyokat. így a Tételhegyet is megtaláljuk térképen („Tétel hegy”), amely a leírásban „Titel hegy” néven szerepel. Ennek a területnek a felmérésére 1830- ban került sor (10. kép).

A Duna-mappáció alapján 1859-ben Kiasz Márton (1819-1881) vízépítő mérnök, királyi tanácsos és országos középítészeti felügyelő egy kéziratos vízrajzi térképet készített a Kalocsai Sárköz vidékéről.10 Kiasz előbb a Tisza-szabályozásnál dolgozott, majd a pesti Duna-sza- kasz szabályozásának vezetője volt. Ezen a térképen is „Tétel hegy”-ként fordul elő Tételhegy (11. kép).

Az ország topográfiai térképezése a katonai felmérések keretében folyt. A 19. század elején, részben a napóleoni háborúk ösztönzésére nagy szükség mutatkozott egy az egész Osztrák Birodalmat összefüggően ábrázoló, egységes szelvényezési, illetve vetületrendszerű (ún. derékszögű szelvényezés Cassini-féle vetület) térképmű iránt. Ennek eredményeképpen I. Ferenc császár 1806-ban rendelte el a „Zweite oder Franziszeische Landesaufnahme”-t (a második, illetve Ferenc-féle

8 Übersichts-karte des Donau Stromes in Ungarn von der Österreichischen Grenze bis Peterwardein ... 1478-1479., 1489-1490. sz. szelvény. [1:3600] 1” = 50°. 1830. MOL S 80 No 126/ 1288,1289,1297,1298.

9 Hydrographisch topographische Beschreibung der im Jahre 1830, erhobene von Szalk Szent Mártony zwischen der Donau ind der Gränze von klein Rumänien bis unter Akasztó gelegenen Landstrecke (Donau Überschwemmungstrecke) im Pester Comitat. MOL S 81 1/B.

10 Térképe a Pesttől Szt. Istvánig építendő balparti Duna-gát, Turján, Örjeg-csatorna fő és mellék vonalainak valamint az 1838-ik évi ártérnek. Kiasz Márton. 1:36 000. 1859. MVM 1132.

országfelmérést), amelyet ma a II. katonai felmérésnek hívunk. A Habsburg Birodalom második katonai felmérése 1806 és 1869 között készült, a Magyar Királyság térképezésére 1819-1869 között került sor. A munkálatok geodéziai alapmérések felhasználásával folytak, csillagászati megfigyeléseket és háromszögelést végeztek, elsőrendű háromszögelési hálózatot hoztak létre, alapvonalakat mértek. A Tételhegyet („Tétel B”) ábrázoló szelvény 1858-ban készült el11 (12. kép).

Az Osztrák-Magyar Monarchia harmadik katonai felmérése 1869 és 1887 között zajlott 1:25 000 méretarányban, kéziratos szelvényeken. A III. katonai felmérés alapja - hasonlóan a II. felméréshez - részben geodéziai alapmérések, részben a rendelkezésre álló kataszteri felmérések, illetve ezek hiányában a II. felmérésből származó szelvények voltak. A Tételhegyet ábrázoló szelvény 1882-ben készült12 (13. kép).

Az ország részletes kataszteri felmérése 1856-ban kezdődött, de nem mindenhol egyszerre, a munka folyamata vitte előre a szervezet kialakítását. A kataszteri térképeket településenként rajzolták meg, a bel- és külterületet megkülönböztetés nélkül, összefüggően ábrázolták. A felmérés mértékegysége kezdetben a bécsi öl volt. A térképek méretaránya a 19. században 1:2880 (1 bécsi hüvelyk = 40 bécsi öl), ha azonban a részletsűrűség úgy kívánta, egyes területrészeket 1:1440 vagy 1:720 méretarányban is térképezték. A térképeken természetes és mesterséges tereptárgyakat, valamint országok, települések, földrészletek határait tüntetik fel, általában nem tartalmaznak magassági adatokat, domborzati elemeket. Bár a térképek elsődleges feladata a birtokhatárok, telekhatárok rögzítése, nagy részletességgel ábrázolják a vízrajzot, az utcahálózat, a közlekedési adottságokat, épületek alaprajzait, és nagy számban tartalmaznak földrajzi neveket is. Tétel mint külterületi név szerepel a kataszteri térképen, illetve háromszögelési pont neve Tételhalom13 * (14. kép).

Tételhegy természetesen a 19. századi ország- és megyetérképenken is feltűnik. A hazánkról készült első részletesebb és nagyobb számú csillagászati helymeghatározáson alapuló országtérkép Lipszky János

11 Aufnahmskarte des Königreiches Ungarn. Section Nro 57 Colonne Nro XXXII. [1:28 800]. 1858. HIM HT B IX a 530.

12 Gradkartenblatt Zone 18 Colonne XX Section S.W. 1:25 000. 1882. HIM HT BIX a 397.

13 Solt nagyközség Pest-Pilis-Solt-Kis kun megyében. 27-28. és 35-36.

szelv. [1:2880] 1 bécsi hüvelyk = 40 öl. 1880. FÖMI Adat- és Térképtár.

265