Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - V. Székely György: A Solt–Tételhegyen előkerült numizmatikai anyag értékelése
V. SZÉKELY GYÖRGY: A SOLT-TÉTELHEGYEN ELŐKERÜLT NUMIZMATIKAI ANYAG ÉRTÉKELÉSE V. SZÉKELY GYÖRGY A Solt-Tételhegyen előkerült numizmatikai anyag értékelése Bevezetés Magyarországon a római korral szemben a középkori és kora újkori ásatási éremanyag feldolgozásának és közzétételének nincsenek nagy hagyományai. Az első ilyen kezdeményezés Schulek Alfréd nevéhez fűződik, aki a visegrádi vár feltárásán előkerült pénzeket ismertette.1 Ezt az 1940-es években Garády Sándor, Leszih Andor és Lovas Elemér közleményei követték.2 Az 1950-es években fellendülő várkutatások és a nagyobb ásatások éremanyaga újabb lehetőséget adott ezek közzétételére.3 Huszár Lajos nevéhez több várásatás numizmatikai anyagának feldolgozása és publikálása fűződik.4 Ezek közül a legjelentősebb a budai Várpalota ásatási éremanyagának ma is példaértékű közzététele volt.5 Ugyanakkor az 1970-es években egy település lelőhelyes éremanyagának teljességre törekvő összegyűjtésére és közreadására is van példa.6 Az utóbbi évtizedek során néhány esetben a középkori lelőhelyek terepbejárásain és feltárásain előkerült numizmatikai anyag ismertetésére és értékelésére is sor került.7 A feltárások mellett ugrásszerűen megnőtt egy- egy lelőhely kisebb nagyobb körzetében összegyűjtött pénzek, a műszeres lelőhely felderítés során megtalált numizmatikai anyag mennyisége, amely gyakran nagyságrendekkel is meghaladhatja a feltárások során talált pénzekét.8 * Az ásatási éremanyag és a lelőhelyes pénzek egyre gyarapodó közzététele nagyban hozzájárulhat egy-egy középkori vagy kora újkori település pénzforgalmának minél teljesebb megismeréséhez és egymással való összevetéséhez, egyúttal újabb adatokat szolgáltatva a kereskedelem- és gazdaságtörténet kutatói számára is. 1 SCHULEK 1933-1934,97. 2 GARÁDY 1943,232-233.; LESZIH 1943, 57-58.; LOVAS 1941, 170- 181.; Uő 1942,14-20. 3 HUSZÁR 1952,197-201.; LESZIH 1955, 28-30. 4 HUSZÁR 1966,9-16.; Uő. 1970-1971,215-218. 5 HUSZÁR 1956,197-232., Uő. 1958, 449-453. 6 GEDAI 1972,191-193. 7 DINNYÉS 1999, 145-156.; GYÖNGYÖSSY 2011, 687-700.; TÓTH 1994,211-219.; Uő. 2006,191-195. 8 PL a Bugac-Felsőmonostor környékén eddig összegyűjtött szórvány pénzek száma már meghaladja a félezret. Az éremanyag meghatározását és feldolgozását e sorok írója végzi. A pénzek korszakonkénti értékelése 2013 végéig a solti Tételhegyen összesen 225 db numizmatikai anyag került napvilágra, ezek döntő többsége forgalmi pénz (220 db), valamint négy textil zárjegy (plomba) és egy jeton. A leletek nagyobb része szórványként, főleg fémkeresővel történt gyűjtés során, kisebb hányada a régészeti feltárás során került elő. A pénzek korszakbeli megoszlása nem egyenletes, csekély részük a római korból és a népvándorlás korából, nagyobb hányaduk a kora és késő középkorból, valamint a kora újkorból származik (beleszámítva a négy plombát és a jetont is). Korszak Római Bizánci Árpád-kori Késő középkori Kora újkori XIX-XX. századi Összesen Ásatási rétegből 1 3 1 5 Humuszból, műszerrel 6 33 167(+3) 6 (+1) 213 Szórvány 1 (1) 4 6 Összesen 6 1 34 174 8 4 225 1. táblázat: A Tételhegyen talált numizmatikai anyag korszakonkénti megoszlása (zárójelben a négy plomba és a jeton) A pénzek korszakonkénti megoszlása egyben a Tételhegy történeti jelentőségének időbeli változását is jól mutatja: a római korban és a népvándorlás korában átlagos, az Árpád-korban jelentősebb, a késő középkorban kiemelkedő jelentőségű, a kora újkorban már ismét kisebb gazdasági szereppel bíró hely volt. A Tételhegyen eddig előkerült pénzek térbeli megoszlása egyértelműen azt mutatja, hogy a legtöbb darab a Templomdombra egykor felvezető út mentén, valamint a templomtól DNy-ra fekvő területen került elő. A pénzek korszakbeli eloszlása arról árulkodik, hogy az anyag kétharmadát kitevő késő középkori veretek szinte mindenütt előfordultak, de a kisebb számú Árpádkori veretek inkább a hegy ÉNy-i lejtőjén, míg a kora 245
