Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Bacskai István: Műszeres leletfelderítés Solt–Tételhegyen
ARCHAEOLOGIA CUMANICA 3 fejlesztik a gépparkjukat, így mindig a legjobb műszereket vásárolják meg, és eredményességük a múzeumi fémkeresővel dolgozó technikusokét jóval felülmúlja. A keresőfejek leggyakoribb méretei: 38 cm, 20 cm (alap) és 10 cm.5 Ezeknek a legelterjedtebb típusai a koncentrikus, úgynevezett pókháló- és a DD-fejek6. Utóbbiak jobb keresési tulajdonságokkal rendelkeznek, főleg a diszkriminációban, azaz a fémkiválasztásban múlják felül a koncentrikus fejeket. Minél nagyobb átmérőjű keresőfejet alkalmazunk, annál mélyebb a behatolási mélység, viszont csökken az érzékenység is, ami által az apróbb tárgyakat elveszíthetjük. A 10 centiméteres fejjel csökken a behatolási mélység, de kisméretű tárgyak, így érmék jó hatékonysággal találhatók meg vele. A gyártók szüntelen fejlesztik gépeiket. Vannak univerzális, multifrekvenciás készülékek, melyek egyidejűleg 28 különböző frekvencián tudnak dolgozni. Ez a tulajdonság megfelelő fejkiválasztással már igen hatékony- nyá teszi a leletfelderítő munkáját. Egy ilyen detektor eredményes kezelésének az elsajátítása azonban hosszú évekbe telik. Bátran állíthatom, hogy mire ezek a sorok nyomtatásban megjelennek, valamelyik cég már az eddigieknél is újabb technikai megoldással jelent meg a piacon. Néhány centiméteres plusz kutatási mélység és az olyan extra szolgáltatások, mint az emberi hangon kommunikáló fémkereső, vezeték nélküli fejhallgató és a keresőfej és az elektronika közötti drót nélküli kapcsolat jelentősen megnövelik a készülék árát. A hatékony munkához szükséges gépek bekerülési költsége a milliós nagyságrendet is elérheti. Lehet azonban bármilyen korszerű gépünk, találni csak ott lehet, ahol régészeti lelet van! Nagy segítséget jelent a kutatás eredményes elvégzéséhez a vizsgált területen található cserepek szóródása. Ha a lelőhely beletartozik a fémmegmunkálási korszakok bármelyikébe, akkor nagy esélyünk van a kerámiával sűrűbben fedett felszínen fémtárgyak felbukkanására. Ha egy ilyen területre akadunk, akkor az előzőekben ismertetett intuitív módszert felválthatja a szisztematikus kutatás. Ekkor lehetőség van a felszínen megfigyelt objektum-maradványok, valamint az általunk talált tárgyak helyét műholdas helymeghatározó (GPS) készülékkel 2-3 méteres pontossággal rögzíteni. 5 Az adatok kerekített értékek. 6 A DD-fejek két, hosszanti száruknál szembefordított D betűre hasonlítanak. (2. kép) Vannak ettől precízebb, akár 30 centiméteren belüli mérési pontosságú kézi műszerek is, de ezek a borsos áruk miatt egyelőre még kevéssé elterjedtek. A fémkereséssel egyidejűleg az érdekesebbnek tűnő kerámiát is összegyűjthetjük, és azok fellelési pontjait is rögzíthetjük. Ezeket a találási pontokat l:10.000-es méretarányú digitalizált térképre szerkesztve, már a feltárások megkezdése előtt kimutatható, hogy hol várható a lelőhelyen az objektumok sűrűsödése. (3. kép) Ennek az információnak a birtokában már célirányos feltárásokat végezhetünk. Az előbb ismertetett munka- módszert követve, a hatástanulmányok elkészítésekor nagyon hasznosan alkalmazható kiegészítő tevékenység a műszeres leletfelderítés. Egyes kutatások szerint a szántással bolygatott humuszban az összes leletanyag két százaléka található,7 mások ezt a számot 16-17 százalékra becsülik8. Ezeknek a leleteknek jelentős része lehet akár fémből készült is. Ne mondjunk le önként ezekről a tárgyakról! A műszeres leletfelderítéssel azoknak a fémtárgyaknak, amelyek a gépi humuszolás áldozatává váltak volna, a 70-80 százalékát sikerül megmentenünk. Az intenzív leletkoncentrációjú lelőhelyeken a detektoros humuszkutatást, leletgyűjtést és dokumentálást a bolygatott humusz réteges eltávolításának kellene követnie. Sajnos a nagyberuházásoknál költség- és időtakarékossági okokból ez nem valósítható meg minden esetben. A szerződések megkötésénél a régészet érdekeit e tekintetben is szem előtt kellene tartani! A régészetileg intenzív területek réteges humuszolásának a költségeit is természetesen számításba kell venni. Költségtanulmányt kellene végeztetni, hogy a réteges feltárási módszer általában mennyivel drágítja meg az egyébként ugyanakkora földtömeg gépi eltávolítását. Saját számításaimat alapul véve, egy forgókotró „teljesítési elvárása” az üzemeltetője részéről napi 700 négyzetméter megmunkálása 40-60 centiméterig terjedő humuszvastagság esetén. Egy beállással a gép kb. 20 négyzetmétert tud eltávolítani. Ennek a területnek az átvizsgálása egy réteg esetén fémkeresővel 30 másodpercet vesz igénybe. A 700 négyzetméter 35 beállást jelent. Tehát 35x30, összesen 1050 másodperccel, azaz nem egészen 18 perccel hosszabbítja meg egy gép munkaidejét, illetve ennyivel csökkenti az adott munkaidőre elvárt humuszolás 7 JANKOVICH 1993, 26. 8 ILON 2002,36. 238
