Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Zsoldos Attila: Tétel középkori birtokosai
ARCHAEOLOGIA CUMANICA 3 tén Miklós - macsói bán és tárnokmester.27 Mindez, aligha kétséges, a család legrégibb ismert birtokára, Tétel sorsára is kihatott, azt azonban, hogy miképpen, adatok híján, nem tudjuk. Az viszont bizonyos, hogy Treutel Miklós és utódai már nem Tételt tekintették fő birtokuknak. A család karrierjét megalapozó Treutel Miklós mellékneve - amelynek eredetével, sajnos, nem vagyunk tisztában, mindenesetre a „Tétel” birtoknévvel aligha hozható kapcsolatba - vált utóbb a család állandósuló családnevévé, s az ehhez kapcsolódó „nevnai” előnév Miklós legjelentősebb birtokszerzésének emlékét örökíti meg. Treutel Miklós ugyanis a Péc nemzetség zalai ágából származó Servusdei fia László28 leányát, Katalint vette feleségül valamikor 1324 előtt. Apósát azonban fej- és jószágvesztésre ítélték egy per során, ám Miklós segítségére sietett és 500 márkával megváltotta a büntetéstől. Viszonzásként László átadta Valkó megyei Nevna nevű várát, valamint Szelce nevű birtokát tartozékaikkal együtt egyharmad részt leányának, háromnegyed részt pedig Miklósnak.29 Nagyon valószínűnek tűnik ugyanakkor, hogy Tételen nem kizárólagosan a Treutelek elei birtokoltak. A 14. század folyamán ugyanis találkozunk forrásainkban olyan tételi birtokosokkal, akiket nem tudunk a családhoz kötni. A század közepén viszonylag gyakran szerepel királyi és nádori emberként bizonyos tételi Lukács fia György,30 akiről nevén kívül semmit sem tudunk. Valamivel tájékozottabbak vagyunk az 1384-ben felbukkanó tételi Benedek fia Lászlóval kapcsolatban. Felesége Skolasztika volt, a megye északi részén - a már említett Szántótól (azaz a mai Kiskunlacházától) nem messze keletre fekvő Bankházán birtokos Jakab fia János leánya.31 Aligha lehet kétséges, hogy ő volt az a té- teli Benedek fia László, aki 1405-ben királyi emberként beiktatta tetétleni János özvegyét, Borbálát, valamint annak János és Mihály nevű fiait az általuk vásárolt Vecse birtokba.32 Az is tudható róla még, hogy az említett tetétleni Mihálynak valamikor 1422 előtt eladta 27 ENGEL 1996, II. 247. 28 ENGEL 2001, Péc nem 1. tábla: zalai ág. 29 1324: DF 274 069. és Codex diplomaticus regni Croatiae IX. 202203., magyar nyelvű regesztáikat 1. AOklt VIII. 393. és 395. sz-ok. 30 1355: Zichy II. 629., 1364: Zichy III. 247., 1366: Zichy III. 287., 318. 31 1384: DL 44 228., magyar nyelvű regesztáját 1. Pest (Bakács) 986. sz. 32 1405: DF 212 430., magyar nyelvű regesztáját 1. Statutoriae 131. sz., vö. még 1404: uo. 130. sz. tételi birtokát vagy annak egy részét.33 A nevnai Treutel család Treutel Miklós unokája, Miklós 1421. július 4. előtt bekövetkezett halálával kihalt.34 Birtokaira az említett Miklós egyik lányának, Katalinnak a férjeként Lévai Cseh Péter tartott igényt, amit azonban nem tudott maradéktalanul érvényesíteni: a birtokok egy jelentős részére Zsigmond király tette rá a kezét. Tétel esetében szintén ez volt a helyzet: a birtokot az uralkodó Tetétlen birtokosainak adományozta.35 A Tétellel délkelet felől szomszédos Tetétlenben birtokos családokra vonatkozó adataink, sajnos, egyelőre a 14. század végénél korábbi időkbe nem engednek betekintést. Amikor feltűnnek forrásainkban, már három csoportot tudunk elkülöníteni egymástól. 1382-ben egyrészről tetétleni Bertalan fia Gál és fiai - Domokos, András, György és Miklós -, másrészről pedig tetétleni László fiai - Pál, János és Mihály -, valamint tetétleni Jakab fia Egyed kötöttek egyezséget egymással korábbi viszályaik lezárásaképpen. Az egyezség rendelkezett egyebek mellett arról is, hogy László fiai kiadják Gál anyjának leánynegyedét minden birtokukból (kivéve Tetétlent és Derent, mert az azokból járó részt Gál és fiai elengedik nekik),36 amiből egyértelműnek tűnik, hogy Gál apjának, Bertalannak a felesége László nővére volt. Ebből aztán joggal következtethetünk arra, hogy, ha a birtokszomszédság alapja eredetileg a rokonság volt is, 1382-re az már elég távoli lehetett ahhoz, hogy a házasság létrejöhessen. Tetétleni László fiai közül Pálról és Mihályról nem hallunk többet, a család története János ágán követhető tovább. János bizonyos Borbálát vett feleségül, akitől három fia, János, Mihály és Kelemen született. Az ifjabb János csak a már említett 1404. évi birtokvásárlás kapcsán kerül elénk, a két fiatalabb testvérről többet tudunk. Mihály igen szerencsés házasságot kötött: valamikor 1415 előtt feleségül vette Osl nembéli Domokos egykori macsói bán37 unokáját, Zsuzsannát.38 Mihály apósának, Demeternek a birtokai a nőágat is megillették, így Zsuzsanna kezével Mihály megkapta a Pozsega megyei 33 1422: DF 221 425., magyar nyelvű regesztáját 1. ZsO IX. 324. sz. 34 1421: ZsO VIII. 723. 35 1426: DF 273 785., vö. CSÁNKI 1890-1913, III. 391. 36 1382: DL 6964., magyar nyelvű regesztáját 1. UDVARDY 1992,125— 126. (156. sz.). 37 ENGEL 1996,1. 28., ENGEL 2001, Osli nem 3. tábla: Ostfi [asszony- falvi], 38 1415: ZsO V. 1263. 228
