Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Szentpéteri József: Semmiből egy régi világot: kutatások Solt–Tételhegyen (2005–2013)
ARCHAEOLOGIA CUMANICA 3 a párokat, családokat, csoportokat. Ezek a képek a helyi társadalom történetének fontos forrásai, és sokat elárulnak az adott kor szokásairól, divatjáról. A műtermen kívüli felvételek főként a település képét, eseményeit, életmódját és kultúráját örökítették meg. így volt ez Solt esetében is, ahol máig sok fotográfia megőrződött a családoknál a régi időkből. Bár nem volt nagy település, viszonylag korán állandó fényképész műterem működött benne. A gyűjtés során előkerült legkorábbi felvételek a 19. század második feléből származnak, többnyire a felmenők portréi, eljegyzési vagy esküvői képei, családok csoportképei. A fényképezkedés legkorábbi hagyományaira emlékeztető, a korabeli díszes paszpartun „Visit portrait” feliratú képek is előkerültek. Érdekes adatokat szolgáltatnak a fényképek a migráció témaköréhez, a Soltra való beköltözéshez, a rokoni kapcsolatok köréhez (pl. a Soltra került kiskőrösi és keceli lányok-asszonyok szlovák népviseletben). A fényképezkedés egyik kiemelt alkalma volt a 20. század első felében a katonáskodás és a háborúk időszaka: portré készíttetés itthon, csoportkép katonatársakkal, képek a fronton (a digitalizált fényképek száma összesen 650 db). Folytatás a kecskeméti konferencia után A konferencia utáni időszakban a régészeti feltárások feldolgozása céljából lehetőség nyílott további munkatársak bevonására. Az ő elemzéseiket tematikusán beillesztettük a kötet tanulmányai közé (Gyulai Ferenc: archeobotanika; Petkes Zsolt: középkori temetkezések). Hároméves kényszerű szünet után - immár az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoport közreműködésével - 2013-ban tudtuk folytatni a kutatásokat: július 19. és augusztus 16. között ismét ásatásra került sor a Tételhegyen. A geofizikai vizsgálatokat a budapesti Cossicus Kft. (Puszta Sándor és társai), a térinformatikai méréseket és a dokumentálást a szegedi Archeoline Kft. munkatársai (Kamarási András, Redenczki Antal, Rigó Péter) végezték. A szekszárdi székhelyű Pazirik Kft. (Balogh András és társai), valamint a budapesti Civertan Bt. (Jászai Balázs) légifelvételeket készített a feltárások helyszínéről. A „Templomdombon” két szelvényt nyitottunk: egyikben a már korábbról ismert őskori és Árpád-kori település további objektumait vizsgáltuk, míg a másik szelvényben a templom körüli és a sorosnak tűnő temető kapcsolatára kívántunk bizonyítékokkal szolgálni. Mivel számos rendelkezésünkre álló légi fotón és műhold-felvételen egy olyan nagyméretű (mintegy 1,7 hektár kiterjedésű) régészeti jelenség látható, amelyet a felszínen gyűjtött kora Árpád-kori kerámialeletek (köztük cserépbogrács-töredékek), valamint 11-13. századi érmek alapján a solti ispáni székhellyel véltünk azonosítani, ezért ezt a dombhátat „Várdombnak” neveztük el. Ezen a szomszédos Templomdombnál kissé mélyebben, de még mindig jól kiemelkedő területen szintén két szelvényt nyitottunk: az egyikben a feltételezett földvár belső oldalát képező sánc(talp) átvágására törekedtünk (ugyanakkor az ásatást közvetlenül megelőző geofizikai mérések nyomán figyelmünket itt kiterjesztettük egy kettős árokkal körülvett, kb. 30x35 méteres téglalap alakú objektum vizsgálatára); a másik szelvényt pedig a domb nyugati, erősen lejtős peremén jelöltük ki, hogy az erődítmény külső árokrendszerének maradványait is dokumentálhassuk. (3-4. kép.) A négyhetes ásatás eredményeit nagymértékben megalapozta és kiegészítette Bácskái István műszeres leletfelderítő tevékenysége. Az általa talált fémtárgyak közül is kiemelkedik egy limoges-i zománcberakásos, aranyozott bronz kegytárgy töredéke (melyen egy derékig vízben álló, felemelt kezeiben csészét tartó mezítelen férfialak látható, talán Keresztelő Szent János ábrázolása). További említésre méltó, fémkeresővel talált leletek: egy koronás női fejet ábrázoló préselt bronz ládikaveret, flandriai középkori textilplombák, kerek fehér ablaküveg ólomkeret lenyomattal, köves- és pecsétgyűrűk, préselt és öntött övveretek, római kori, Árpád-kori és késő középkori pénzek, valamint a török hódoltság végét jelző és az azt követő időszakról tanúskodó érmek. Módszertanilag fontos megfigyelés, hogy szórvány vasleletek alapján azonosítani lehetett az újkori katonai felméréseken is feltüntetett, a Tételhegyen keresztülvezető középkori út nyomvonalát. (5-8. kép.) Hogyan tovább Castrum Tetei Program? Hosszú távú szakmai programunk50 szerint folytatni 50 Kutatásainkat mindig a legnagyobb szakmai nyilvánosság mellett igyekeztünk végezni: az Ásatási Bizottság két ízben tisztelte meg látogatásával a Tételhegyet (2006; 2008); a Régészeti és Művészettörténeti Társulat egy ízben a vándorgyűlésének programjába illesztette (2007); két ízben volt alkalmunk beszámolni éves társulati ülésen a feltárások legújabb eredményeiről (2010, 2014). Folyamatosan részt vettünk posz12
