Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)
Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Takács Miklós: A solti Tételhegy középkori települései (Előzetes jelentés)
TAKÁCS MIKLÓS: A SOLTI TÉTELHEGY KÖZÉPKORI TELEPÜLÉSEI a jól közölt esztergom-szentgyörgymezei,25 illetve az előzetes jelentés alapján tanulmányozható szabolcs- vontatóparti telepfeltárásra utalunk,26 ahol szintén csak első, futólagos áttekintés alapján nem ismerhető fel az, hogy az adott helyszíneken igenis előkerültek olyan leletek, amelyek túlmutatnak az Árpád-kori falusias településeinek anyagi kultúráján. A Tételhegy nyugati részén feltárt Árpád-kori településrészletről A Tételhegy nyugati szélén, 2009 őszén indítottunk ásatásokat. A feltárás célja az volt, hogy a megállapítsuk a terület légi fotón látható árokrendszer, és közöttük levő kerek objektumok korát és rendeltetését. Mivel a terület előzetes bejárásai során túlnyomó többségben bronzkori edénytöredékek kerültek elő, e jelenségek esetében is elsősorban arra számítottunk, hogy a Tételhegy különböző részein kimutatható bronzkori település egy részét fogjuk meglelni. Ugyanakkor azonban egy középkori település meglétével is számolni lehetett, hiszen a Tételhegy nyugati részén szórványosan középkori edénytöredékeket is gyűjteni tudtunk. Feltárásunk mindkét előzetes elvárást igazolta. A Tételhegy nyugati oldalán a települési objektumok többsége tényleg bronzkorinak bizonyult (ezekről lásd Somogyvári Ágnes tanulmányát jelen kötetünkben), de előkerült több érdekes, középkori telepjelenség is. A középkor vonatkozásában több kerek gödör és egy nagyméretű, kerek alaprajzú külső kemence (256. obj.) került elő a feltárások során. A kemencét oly módon alakították ki, hogy ástak egy közel öt méter átmérőjű kerek, menetelesen szűkülő, egyenes aljú gödröt, majd pedig ennek északi részén egy viszonylag kisméretű, kerek, tapasztott sütőfelületet alakítottak ki. (A sütőfelület pontos hosszát, töredékessége miatt nem lehetett megállapítani, annyi bizonyos csak, hogy az elérte a 70 cm-t.) Nem maradt nyoma annak, hogy a sütőfelület fölé boltozatot építettek volna, e részlet megléte azonban így is joggal vélelmezhető. Az viszont biztos, hogy e sajátos nagyméretű előtérből és viszonylag kis sütőfelületből álló külső kemencét hosszabb időn át használhatták, hiszen betöltődése is több fázisból állt, alsó harmadában egy utólagosan kialakított, másodlagos járószinttel. A külső kemence betöltéséből előkerült 25 LÁZÁR 1998. 26 FODOR 1975,171-182. edénytöredékek között vegyesen fordultak elő kézi korongon, illetve gyorskorongon formált darabok. Betöltése tehát azon időhorizontban következett be, amikor a Duna-Tisza köze középső harmadában a gyorsko- rongolt fazekasáru felváltotta a kézikorongon formált kerámiát. Ez - az ország más részeihez hasonlóan - egy olyan folyamat lehetett, amely nagy valószínűséggel a 14. században játszódott le, oly módon azonban, hogy egyes régiókban csak a 15. században zárult. A 256- os objektum tehát egy időrendi szempontból későbbi horizontba tartozik, mint a Templomdombon feltárt településrészlet. Viszont a Tételhegy nyugati szálán kibontott gödrök között több olyan is volt, amelynek leletanyaga a templomdombi településsel párhuzamos időrendet mutatott. Végezetül azt is ki kell emelni, hogy a Tételhegy nyugati szélén az Árpád-kori települési objektumok jóval kisebb sűrűségben kerültek napvilágra, mint a Templomdombon. A 2013-as év kutatásai A solti Tételhegy régészeti kutatásait többéves kényszerű szünet után, 2013-ban tudtuk folytatni. Ezen évben két kérdés fogalmazódott meg az Árpád-kor vonatkozásában. Első kutatási kérdésünk az előző években vizsgált problémák továbbvitele volt, és Tételhegy északi szélén elterülő Templomdomb 12-13. századi településtörténetének a további megismerésére irányult. Ez évben is szerettünk volna minél több információt gyűjteni a Tételhegy északi szélén álló, sajátos leleteket is felvonultató településről, annak érdekében, hogy annak jellegét még jobban megismerhessük. E kérdés megoldása érdekében a 2006-ban átvizsgált, észak-déli irányú kutatóárok keleti oldalán egy újabb, nagyméretű szelvényt nyitottunk. A szelvényben kibontott objektumok igazolták előzetes várakozásainkat: nagy sűrűségben jelentkeztek az Árpád-kor középső és kései szakaszára keltezhető települési objektumok. A Tételhegy-temp- lomdombi sajátságot ez esetben sem az objektumok kialakítása, hanem a sűrűségük jelentette. Az objektumok túlnyomó többsége kerek vagy kerekded gödör volt, Azt is sikerült bebizonyítani, hogy a 2009-ben már megfigyelt árok is az Árpád-korra keltezendő. (A kételyeket az okozta, hogy 2009-ben csak és kizárólag bronzkori edénytöredékek kerültek elő betöltéséből.) A kibontott kerek gödrök nagy mennyiségű és változatos formavilágú cserépedények töredékeit tartalmazták. A 117
