Somogyvári Ágnes et al. (szerk.): Településtörténeti kutatások - Archaelogia Cumanica 3. (Kecskemét, 2014)

Castrum Tétel program (Solt–Tételhegy) eredmények és perspektívák - Szentpéteri József: Semmiből egy régi világot: kutatások Solt–Tételhegyen (2005–2013)

ARCHAEOLOGIA CUMANICA 3

mezkarperecet és két szív alakú lemezes csüngőt) gróf Benyovszky Sándornak adta át, aki azokat a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta.33 Épp jókor, mivel a múzeum főigazgatója, Hampel József abban az évben jelentette meg nevezetes művét, amelynek így egyenesen a címlapjára került a solti levéldíszes korong. Az ajándékba kapott tárgyak lelőkörülményeiről Hampel a következőket írta: „a solti Tételhegyen a Soltról Fülöpszállásra vezető úttól balra” találta, majd „a csontvázat újra eltemette a gazda”.34 Ezzel szemben a múzeum eredeti leltárkönyvi bejegyzése szerint a helyszín: „Solt. Tételhegy, a fülöpszállási úttól jobbra” - és feltehetően ez az adat tekinthető hitelesnek. A pontosítás azért sem mellékes, mert az említett út nem lehet más, mint amely mindhárom katonai felmérés területünket ábrázoló szelvényén is megfigyelhető: Solt felől a Tételhegyen keresztülhaladva Fülöpszállás felé vezet. Ráadásul a légi felvételek segítségével jól azonosítható a terepen: ez az út a hegy ÉNy-i sarkánál lép be, majd nyújtott Z-alakban haladva, egy hosszú völgyön át éri el a DK-i sarkot, ahol jelenleg két kisebb, erősen lekopott sánccal övezett árokként mutatkozik. Amennyiben ki lehetne deríteni Csete István egykori földjének a pontos helyét, közelebb kerülnénk e gazdag sír lelőkörülményeinek és további mellékleteinek a megismeréséhez vagy esetleg más, vele szomszédos korabeli temetkezés felfedezéséhez.35 A kora Árpád-kori hely- és földrajzi nevek alapján egyes történészek36 rendszerint a Duna-Tisza közére helyezik a 10. századi magyar fejedelmi törzs szállásterületét, amelyet azonban a régészek egy része a tárgyi leletanyag elemzése alapján következetesen elutasít.*7 A terjedelmi korlátok miatt itt nem térhetek ki részletesen e vita ismertetésére, az első vélemény melletti régészeti érvként legyen elég utalnom néhány, a közelben található

33 RÉVÉSZ 1996a. A leletek leltári száma: MNM 82/1907.1-4.

34 HAMPEL 1907,137., 27. t. 1-4., FETTICH 1937, 84

35 Az 1907-es leletek pontos előkerülési helyét remélhetőleg sikerül már a közeljövőben tisztáznunk azoknak a kataszteri térképeknek a segítségével, melyekhez 2014 tavaszán jutottunk Kalmár Pál solti polgármester engedélyével és Szabó Imre László, a helyi önkormányzati hivatal munkatársa szíves segítségével. A mintegy 180 lapból álló, kézzel rajzolt térképgyűjtemény az 1880-as évek elejétől 1945-ig ábrázolja Solt belterületén és a városhoz tartozó külterületeken bekövetkezett telek- és tulajdonos-változásokat. Itt is megköszönöm Sudár Balázs, Petkes Zsolt és Zsidai Zsuzsanna kollégáim, az MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport munkatársainak közreműködését a térképlapok digitalizálásában, valamint értékelésében.

36 Pl. KRISTÓ 1980, 443-444.; GYÖRFFY 1994.

37 PL RÉVÉSZ 1994.; FODOR 1996, 55. skk.; RÉVÉSZ 1996b, 200-206.

jelentős honfoglalás kori lelőhelyre: újabban Harta- Freifelt,38 illetve korábban Balotaszállás, Dunavecse- Fehéregyháza, Izsák-Balázspuszta, Ladánybene- Benepuszta, Soltszentimre.39 Fontos adalék, hogy a közvetlen közelben fekvő Solt-Kalimajorban40 a Teleki-kastély északi oldala mentén 1966 szeptemberében végzett csatornázási munkák során sírokat bolygattak meg, melyek egyikében állítólag aranyozott ezüstlemezzel boritott bőr tarsoly is előkerült.41

Földrajzi környezet a Kalocsai Sárköz és a Solti síkság határán

Maga a Tételhegy (Tételhalom) Solt határának keleti részén a dunaföldvári és bölcskei rév közelében, a kecskeméti és kiskőrösi műút között, a Duna medrétől légvonalban mintegy hét kilométerre fekszik. Természeti képződmény (hordalékkúp), melyet a folyó a mederváltásai során sem hordott el. Az ÉNy-DK-i irányban elhelyezkedő, kissé nyújtott ovális, kb. 1150x800 méter kiterjedésű domb legmagasabb pontjának tengerszint feletti magassága 112,8 m, ezzel 17 méterre emelkedik ki az egykori ártérből. Felszíne tagolt: a kisebb-nagyobb kiemelkedéseket vízmosásos mélyedések választják el egymástól. Déli oldalán található az egyutcás Tételhegy település, mely az 1941-es árvízkárosultak számára 1943-ban épült.

A dombfelszíni jelenségek felismeréséhez, majd az ásatásokon megfigyelt objektumok értelmezéséhez nélkülözhetetlen segítséget nyújtottak a Honvédelmi Minisztérium térképészeti archívumában őrzött katonai felvételek (készülési idejük: 1950, 1954, 1987, 2000, 2003), valamint Otto Braasch (1997-1998, 2001- 20 02),42 Czajlik Zoltán (20 03)43, Miklós Zsuzsa (2004, 2008), László János (2005), Jászai Balázs (2006-2007) és Rákóczi Gábor (2007) légi régészeti fényképei.

38 KUSTÁR-LANGÓ 2003.

39 FODOR 1996, 302., 307., 338., 351.

40 A solt-kalimajori Teleki-kastély 1922-1924 között épült (VIRÁG 2004, 104-105.); helytörténészek feljegyezték, hogy temetőhátnak nevezték az építkezés helyszínéül szolgáló Duna-parti kiemelkedést, ahol

„a kastély fundamentumának kiásásánál rengeteg csontvázat találtak” (SOÖS 1929,16.).

41 HORVÁTH 1993,325., 34. j.

42 Otto Braasch légifelvételeit Visy Zsolt (Pécsi Egyetem Légirégészeti Téka) szíves engedélyével használhatja a Castrum Tetei Program, melyet ezúton is hálásan köszönünk. Elsőként közölte a német légi régész egyik tételhegyi felvételét: BERTÓK-VISY 1997,157.

43 CZAJLIK 2004, 111., 113., 120., l.kép.

10