Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)

Fodor István: Van-e honfoglalás kori emlékanyagunkban „friss belső-ázsiai beütés"?

FODOR ISTVÁN: VAN-E HONFOGLALAS KORI EML

EKAN

YAGUNK

BAN ... lezte, ami természetes is, hiszen akkor még nem állt rendelkezésére megfelelő mennyiségű összehasonlító régészeti emlékanyag. Az is egyértelműen beigazolódott, hogy késő avar fémművességünk eredetét nem Belső-Ázsiában kell keresnünk. Amikor ugyanis nálunk elterjednek a griffes-indás veretek, nagyjából ugyanakkor tűnnek fel a minuszinszki medencében a jeniszeji kirgiz fémművesség jellegzetes indadíszes veretei és edényei. A kettő nincs egymással összefüggésben s mindkettő eredete homályba vész.

4

2 László Gyula korábbi elgondolását pedig végleg levehetjük a napirendről, aki úgy vélte, hogy a belső-ázsiai „griffesek" a Volga-vidékre vándorolva egyesültek az itteni „indásokkal" s egy nép két „frátriájaként" jöttek a Kárpát-medencébe 670 körül. Ráadásul a volga-kámai népességnél az „indásodás folyamata" valamikor az ananyínói korban (Kr. e. VIII—

III. sz.) záródott volna le.

4

3 Ezzel szemben ma már kétségtelen, hogy a késői avar övveretekre emlékeztető indadíszes veretek és szíjvégek a Káma-vidéken ugyancsak a VII—VIII. sz. fordulója körül jelennek meg a nyevolinói és a vele egykorú temetőkben,

4

4 így tehát az itteni népesség nem költözhetett 670 körül a Kárpát-medencébe s egy ilyen népmozgásnak egyébként sincs semmiféle nyoma

4

5. (Ugyanakkor ezek a nyevolinói veretes övek kereskedelmi úton egészen Finnországig és Svédországig eljutottak.

4

6) Nem figyelhető meg továbbá semmiféle minuszinszki népcsoportnak a Volga-Káma vidékére való beköltözése. Ugyanígy az sem vitatható, hogy a belső-ázsiai hatások szerepet játszottak a kazár anyagi kultúra (az ún. szaltovói régészeti műveltség) kialakulásában is, s ily módon - közvetve - némi szerepet játszhattak a levédiai magyarság (a későbbi honfoglalók) műveltsé42 MARSAK 1971, 54. - E fontos kérdéssel kapcsolatban tudomásom szerint a korszakkal foglalkozó kutatók még nem mérlegelték B. I. Marsak elméleti meggondolását. Nézete szerint e kiforrott stílusú övvereteknek a prototípusait azért nem ismerjük, mert stílusukat az ötvösök az edényeken alakították ki, amelyek viszont igen ritkán kerülnek elő a földből. (Uo.) 43 LÁSZLÓ 1970, 53-54. 44 RDÉLYI - OJTOZI - GENING 1969; GOLDINA - VODOLAGO 1990, XXXIV. t. Vö. ERDÉLYI 1982,104-117. 45 Ma már nem számolhatunk az ugyancsak e kérdés kapcsán felmerült őstörténeti és művelődéstörténeti feltevésekkel sem (hogy ti. Julianus magyarjainak elődei a Volga jobb partján éltek volna, amely terület a hellén kultúra kisugárzási körébe tartozott volna, stb.). Ld. erről: LÁSZLÓ 1970, 54. 46 MEINANDER 1979,36-37; GOLDINA 1999,388-389. gének alakulásában is. Ezt a befolyást azonban csak X. századi régészeti hagyatékunk vizsgálata alapján tudjuk megítélni, s itt már nagyon-nagyon halványak ezek a nyomok. Mindenek előtt azt kell megjegyeznünk, hogy honfoglalás kori emlékeink párhuzamait főként a jenyiszeji kirgizek IX-X. századi emlékei közt, az ún. tjuhtjáti típusú leletek közt találjuk, amelyek már időrendi okok miatt sem lehetnek azok előzményei.

4' (Egyébként Fettich is ezeket vonultatta fel képes tábláin.) Korábban például magam is utaltam arra, hogy a csaataszok késői korszakába tartozó, híres IX. századi kopjoni temetőben lelt növényi mintás aranyedények díszítésében találunk némi hasonlóságot honfoglalás kori művészetünkkel,

4

8 ám ez nagyon áttételes és korántsem ítélhető közvetlen hatásnak. A jeniszeji kirgiz emlékanyaggal kapcsolatban közbevetőleg meg kell említenem, hogy arról az 1981-ben megjelent kézikönyvben L. R. Kizlaszov némileg félrevezető képet rajzolt. Itt ugyanis a VI-IX. és a IX-X. századi emlékeket, véleményem szerint, nem teljes joggal választotta szét, hiszen e két periódus csupán egyetlen nép anyagi műveltségének két fejlődési szakasza, amely egymással szorosan egybefügg. (A IX-X. század az önálló jeniszeji kirgiz állam kora. ) Emellett korántsem vitathatatlan ennek az emlékanyagnak a szerző által adott etnikai meghatározása sem. Kizlaszov ugyanis a kirgiz helyett a hakasz népnevet használja, és az ujgur birodalom megdöntése utáni hakasz államról ír,

4

9 ami aligha fogadható el. Az utóbbi népnevet ugyanis hivatalosan csak 1923 óta használják

5

0 a mai Hakasz Köztársaság török nyelvű és korábban több csoportra tagolódott őshonos népességének (szagajok, kizilek, kojbálok, beltirek) megnevezésére, akik ma a lakosság mintegy 11 %-át teszik ki.

5

1 Valójában azonban a jeniszeji kirgizek hoztak itt létre birodalmat, miután az ujgurok hatalmát megdöntötték (840). Országukat végleg csak a mongolok számolták fel a XIII. században. Ezt követően is itt 47 JEVTJUHOVA 1948,67-72; KISZELJOV 1949,358-360; KIZLASZOV 1969,97-108; KIZLASZOV 1981a, 54-59,144-145 48 FODOR 1973, 39. Vö. JEVTJUHOVA - KISZELJOV 1940; JEVTJUHOVA 1954, 214-220. 49 KIZLASZOV 1981a, 54-55; KIZLASZOV 1984, 52-78; KIZLASZOV 1992,195-207. 50 BUTANAEV 2006, 522. - A világ nyelveit bemutató kötetben hibásan az 1930-as évszám szerepel. Ld. FODOR 2000, 489. 51 POTAPOV 1957, 277-278; BUTANAEV - HUDJAKOV 2000, 3.; BUTANAEV 2006, 533-535, 543-550. 65