Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)
Fodor István: Van-e honfoglalás kori emlékanyagunkban „friss belső-ázsiai beütés"?
FODOR ISTVÁN: VAN-E HONFOGLALAS KORI EML EKAN YAGUNK BAN ... árulnak el.../bizonyos/ magyarországi honfoglaló magyar szíjvégekkel.« Egy magyarországi csatról azt mondja Fettich, hogy »minden valószínűség szerint közvetlenül jutott el Minuszinszk vidékéről Magyarországra.« 1 5 1935-ben látott napvilágot Fettich könyve az Ars Hungarica 11. köteteként a honfoglaló magyarság művészetéről, ahol röviden kifejti ismert nézetét X. századi ötvösművészetünk eredetéről s emlékei zömének még keleten való készüléséről. 1 6 Először itt közöl képeket azokról a minuszinszki és magyarországi leletekről, amelyek szerinte szoros kapcsolatban állnak egymással. A belső-ázsiai öv- és lószerszámvereteket a helsinki Finn Nemzeti Múzeum gyűjteményéből válogatta, ahová azok a Tovostin-gyüjteménnyel kerültek, 1 7 s amelyek jelentős részét A. M. Tallgren közölte. 1 8 A növényi mintás Minuszinszk-vidéki veretekkel (1. kép) a mi kenézlői (2. kép) és tiszakécske-ókécskei vereteinket (3. kép), valamint a nagyőszi szíjvéget állítja párhuzamba. 1 9 Meglepő következtetése, hogy rozettadíszes vereteink eredetét is a minuszinszki medencében véli. 2 0 Ezt követi meglehetősen magabiztos kijelentése: „Ezek a régészeti adatok alátámasztják az írott forrásokból közvetve és közvetlenül is levont régi megállapításokat, hogy a honfoglaló magyarság megszervezését belső-ázsiai mongolfajú törökök hajtották végre. Nemcsak a politikai szervezést, hanem a katonai megszervezés munkáját is ezek irányították." 1 Egy évvel később, a fativizsi leletet ismertető dolgozatában (ahol e leletben a szaltovói emlékek előfutárát sejti) a következő megállapítást teszi: „..VrchneSaltovo a IX. századi magyarság Levédiájának közepe táján fekszik. Ismeretes dolog, hogy a verchne-saltovói kultúrában jelennek meg először a levédiai magyarság fémművességének egyes kialakult alapformái. Ezeket a martinovkai kultúra legkeletibb függvényesei, a Minuszinszk-vidéki lovasnomádok hozták vissza az ősi anyaterületre és virágoztatták fel nagy mértékben abban a kultúrában, melyet a honfoglaló magyarság kultúrájának nevezünk." 2 2 15 Uo. 252-253. 16 FETTICH 1935. 17 TALLGREN 1928, 156. 18 TALLGREN 1917. 19 FETTICH 1935, 29-31., 14-18, 31.t. 20 Uo. 31. 21 Uo. 31. 22 FETTICH 1936, 86. Legismertebb művében, a honfoglaló magyarság fémművességéről írott monográfiájában, Fettich egész fejezetet szentelt a minuszinszki medence szóban forgó emlékeinek. Mindenek előtt munkájának táblakötetében jóval több belső-ázsiai leletet tesz közzé, mint korábbi dolgozataiban (XIX-XXV.t.). E műveltség időbeli határait a VI. és a IX. században vonta meg. Annak a feltevésének adott hangot, hogy a VI. sz. elején a minuszinszki nomád műveltség népességében az avarokat láthatjuk. Innen hozta aztán magával az avarság nyugatra anyagi műveltségének (pontosabban: fémművességének) számos elemét, a bronzöntés technikáját, a kengyeltípusokat, szablyákat s az álcsatokat. A minuszinszki hatások Levédiában érik a magyarokat, fémművességükben ezek elsősorban az övgarnitúrákban érhetők tetten. 2 3 Közvetlen minuszinszki hatást azonban csupán egyetlen csat esetében tételez fel, s arra is itt hívja fel először a figyelmet, hogy e keleti fémművesség anyaga a bronz, míg X. századi fémművességünkben az ezüst. Ezen kívül még egy ismeretlen lelőhelyű szügyelőveret és egy függesztőveret esetében utal a két fémművességi központ rokonságára. (XXVIL7, XXV,8. t.) 2 4 Később, a hencidai temető értékelésénél megállapítja, hogy a honfoglalók rozettás lószerszámveretei levédiai származásúak, ám előzményeik Belső-Ázsiába nyúlnak vissza. 25 Fettich utoljára a honfoglalás kori magyar művészetről írt német nyelvű könyvében foglalkozott részletesebben X. századi emlékanyagunk belső-ázsiai kapcsolataival. Itt lényegében a korábbi munkáiban kifejtett véleményét és érveit ismétli meg 2 6 Az olvasó némi meglepetésére azonban itt a távoli, keleti kapcsolatokat mutató tárgyak körébe bevonja a szarvast megjelenítő híres törteli szíjvéget is. 2 7 Minuszinszk és a Kárpátmedence közti történeti kapcsolatok igazolásaként itt említi meg újból az egyik magyar törzsnév Jeniszejvidéki eredetét, s véleménye szerint e törzs türk eredete miatt nevezik a bizánci kútfők a magyarokat „Turkoi"nak. (Ld. Nagy Géza fentebb ismertetett elgondolását.) Ismételten hangsúlyozza, hogy a törökök komoly szerepet játszottak a honfoglaló magyarság „megszerve23 FETTICH 1937, 62-63. 24 Uo. 64-65. 25 Uo. 99. 26 FETTICH 1942, 36-40. 27 Uo. 40. 63
