Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)

Tomka Péter: Ménfőcsanak-Bevásárlóközpont (Metro) 552. sír - a „lovashalász", avagy az interpretáció határai

archaeologia cumanica 2 ott az alátétlemezke (az egyik szögletes). A veret teljes szélessége mérhető volt: 5,2 cm. 19. A bal alkar alatt ólombetét maradványai, köztük hosszabb beágyazott pánt, kisebb pánt és egy, a pánt irányára keresztben tagolt préselt felszínű töredék. Három különböző, az övgarnitú­rához(?) tartozó díszítmény maradványairól van szó. 19/1 A „hosszú beágyazott pánt" (3. kép 6.) álszíjvéghez tartozott (mint a 4. lelet), mindkét vége behajlik, h. 4 cm. 19/2 Kettős pajzs alakú veret (3. kép 2.). A „keresztben tagolt préselt felszínű" töredék meghatározása némi fejtörést kívánt. Hátoldalán megmaradt a két végén behajló, az eddigieknél azon­ban rövidebb pánt (h. 2,2 cm). Felszínén, középen keresztirányú préselt gömbsor húzódik: három kis gömböcske figyelhető meg a töredéken. 19/3 A „kisebb pántról" (3. kép 3.) még ennyit sem tudunk, két vége lehajlik, h. 1 cm (leginkább rozetta felerősítésére szolgál­hatott) 9 Összefoglaló értékelés Az 552. sír halottját megközelítően Ny-K tájolással (el­térés 1 vonás, azaz mintegy 5 fok É felé), viszonylag sekély (alig 1 m mély) sírgödörbe temették. A gödör feneke egyenes. Koporsó jelenlétére egyedül a maga­sabb szintre, a halott jobb lába fölé helyezett, részben besüllyedt lószerszám utal - ez egyébként a legfeltű­nőbb, az egész temetőben egyedül álló rítus-elem. Az övkészlet (meglévő, többé-kevésbé helyreállítható) részei: vascsat (5. lelet), nagyszíjvég (9., 10., 11., lelet), 2 db ezüstlemez álszíjvég (4. lelet és 19/1. lelet) ket­tős pajzs alakú ezüstlemez veret (19/2. lelet), rozetta? (19/3. lelet), sárgaréz bujtató (8. lelet). Elég hiányos és szedett-vedett tehát, és ez nem írható a szétporlás ter­hére, hiszen a szétrobbant veretek maradékát, főleg a masszív felerősítő kapcsokat egyébként megtaláltuk. Fegyver, munkaeszköz, esetleg szimbolikus jelentésű „rangjelző": vaskés (6. lelet), (jobb oldalon, munkaesz­köz ugyan, de egyben az öv szerves része), fokosbalta (2. lelet), 4 db háromélű nyílhegy (3. lelet), vas szigony (7. lelet). A lószerszám rekonstruálható tartozékai: zabla (1/1 le­let), 5 db lóherealakú rojtosvégű veret (1//2., 1/3., 12., 16., 18. lelet, méretük a 16. és 18. lelet alapján 5,2 x 5,2 cm), 6 db szíjvég (1/5., 1/6., 1/7. lelet és az 1/4 töredé­9 A rajzok túlnyomó részt Lakatos Janka munkái. Ő segített a táblák összeállításában is. Esetenként felhasználtuk Szalai Gábor korábbi raj­zait. Közreműködésüket ezúton is megköszönöm. kek, 13., 14., 17. lelet), 18 (19?) db félgömb, kétféle mé­retben (10 nagyobb: 1/8., 1/9., 1/10., 1/11., 1/12., 1/13., 1/14., az 1/21. és 1/22. szegecsek, 15. lelet; 8 kisebb: 1/16, 1/17, 1/18., 1/19., 1/20., az 1/23., 1/24., 1/25. sze­gecsek, ill. még egy bizonytalan: 1/15). Az értelmezés kardinális kérdése: csak kantárt, vagy farhámot (azaz: nyerget) is igazolhatunk-e? Az első esetben érdektelen a kengyel (és a hevedercsat) hiánya, a másodikban már magyarázatot követelne. Amennyiben a lóhere alakú­akat (amelyekről tudjuk, hogy a ló feje körül szoktak előkerülni hitelesen feltárt, megfigyelt esetekben) és a szíjvégeket mind a fejkantárra akarnánk tenni, az összesen legalább 11 (a szimmetria miatt esetleg 12) nagyobb veretet jelentene - a mienk, ha mindent oda teszünk, az egyik leglátványosabb lenne. 1 0 Korántsem lehetetlen azonban. A tarkószíj - pofaszíj - homlokszíj - orrszíj és állszíj együttesén, ha az orrszíj és az áll­szíj nem egy darabból készül, el lehet helyezni mind­két oldalon 3-3 szíj-csatlakozást fedő lóhere alakú 10 Az ásatási megfigyelésekre alapozó újabb rekonstrukciók óvatos­ságra intenek. BÔNA 1980, 55-62. a szegvári 2. - részleges - lóra 2 szíj­elosztót és 6 szíjvéget rekonstruált, a sírrajzon 7 szíjvég van. Kunágota új rekonstrukciója (két orrszíjjal): BÖNA 1982-83,95-96., 4. kép, kiegészí­tése GARAM 1993, 90., Taf. 60: 8 db háromkaréjos veret és egy szíjvég igazolható, valamint 20 félgömb alakú veret három méretben. A gond az, hogy két ló volt... Gyenesdiás 64. sír (bár későbbi és más típusok): 6 lóhere alakú rojtosvégű és 4 szíjvég volt a lókoponyánál, további 3 szíj­vég máshol került elő (rekonstrukciója: MÜLLER 1989, Abb. 14 - külön állszíjjal). Hajdúdorogon 6 db lóhere alakú, rojtos végű veretet találtak, 4 db szíjvég a koponyán, 2 db sima a nyakcsigolyán volt. A 20 db félgömb alakú veret részben a koponyán, részben a medencecsontokon helyez­kedett el, további, 6 db hasonló, de kisebb veret volt még a koponyán. (KRALOVÁNSZKY 1992, 126., tárgyrajzok: 7. - 8. ábra, fotó in situ: 5/1 és 6a kép, rekonstrukció: 9. ábra). Zamárdi 1182. sírjában más verettípu­sok voltak, de a rekonstrukciós rajzon a fejkantáron 10 szíjvégnek és 6 ke­reszteződésnek biztosítottak helyet (a szövegben ugyan csak 7 szíjvégről esik szó, BÁRDOS 2000, 124. leírás; 137: rekonstrukció). A hajdúdorogi és a zamárdi rekonstrukciók esetében is jobb lenne állszíjat feltételezni, különösen a zamárdi két orrszíj helyett. Két független (áll- és orr-)szíjra utalnak a hajdúdorogi esetben az egymás közelében talált, ellentett állá­sú veretek. Környe 104. sír: 6 rojtos végű veretet és 4 szíjvéget találtak a lókoponyánál (SALAMON-ERDÉLYI 1971, 24., Taf. 18, sírrajz: Taf. 38); Előszállás-Öreghegy 28. sírjából 5 lóhere alakú szíjelosztó és 4 szíjvég, valamint 19 félgömb származott (MAROSI-FETTICH 1936., 28, 5. kép), a gerlai 1. sírhoz 5 lóhere alakú és 3 szíjvég, meg 20 félgömb tartozott (KÜRTI 1998, 432-434., 100. kép 1, 103-104. tábla.). A vrbas/verbászi lósírban 5 rojtosvégű, lóhere alakú veret volt, a 4 szíjvéget a nyakon, ill. a háton találták (NAD 1971, 214., Tab. XL), a cikói 552. sír esetében : 5 (esetleg 6) lóhere alakú, rojtos végű préselt ezüst lószerszámdísz és 2 szíj­vég, eredetileg feltehetően 20 nagy félgömb alakú veret került elő (SO­MOGYI 1984, 65., Taf. 38). A szárazdi lovas sírból 6 db (KOVÁCS 2001, 184., 1.-2. kép), Kunmadarasról 5 db (GARAM 1993,27-30., 90-92., Taf. 68) lóhere alakú rojtos végű veret származik, nyilván távolról sem teljes szerelék. Azaz: nagyjából-egészéből ugyanaz a szerelése a kantárszíjak­nak (ezért nevezem, kissé túlozva persze, „uniformisnak", egyen-felsze­relésnek). 256

Next

/
Oldalképek
Tartalom