Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)
Simon László: Ismeretlen lelőhelyű (hódsági?) avar kori leletek
simon lászló: ismeretlen lelőhely ü (hódsági?) avar kori leletek rült elő (vélhetően az 1. sírból) 7, a másik aranylemezből készült sas fej alakú botvég a kunbábonyi fejedelmi sír leletei között volt. 8 Ez utóbbi tárgy párhuzamai között csontból készült honfoglalás kori példányokat (gázlómadárfejes botvég Szabadbattyánról, bagolyfejes botvég Hajdúdorogról), továbbá egy sasfejes sarkeli leletet említett H. Tóth Elvira. 9 A közelmúltban került közlésre egy madárfejes csont botvég Budakalászról. 10 Az állatfejjel díszített botok rendeltetése kapcsán többféle magyarázat került szóba. A honfoglalás kori példányok esetében az ábrázolás mitikus hátterét feltételezve sámánfelszerelés tartozékaként értelmezték őket. Az egyszerűbb avar kori csont botvégek funkciójának meghatározásakor inkább ostor- vagy korbácsvég díszítése rendeltetés került szóba. H. Tóth Elvira ezt feltételezte a sarkeli leletről is, viszont véleménye szerint a kunbábonyi sasfejes „aranykorbács" méltóságjelvényként is szolgált. 1 1 A hódsági (?) aranyozott bronz botvég művészi kompozíciójához legközelebbi párhuzamot a nagyszentmiklósi kincs 2. és 7. sz. korsója ún. égberagadási jeleneteiben véljük felismerni. A kincset, így annak jelenetes ábrázolásait, közöttük az említett edényeket díszítő ún. égberagadási jelenetet is legutóbb Bálint Csanád elemezte monográfiájában. 1 2 A botvég és a kincs edényei ábrázolásmódjának összehasonlításához Kurt Gschwantler tárgyleírásait és fotóit használtam. 13 Eltérések a botvég és a nagyszentmiklósi kincs 2. és 7. sz. edénye ábrázolása között: Az edényábrázolásokon a madár szemből, kiterjesztett szárnnyal és farktollal, oldalra fordított fejjel látható, míg a botvégen a madár teste kissé előredől, karmaival és csőrével is az emberi alakot fogja. A kincs edényei madarainak fején hegyes fülek vannak, a botvégen ez nincs meg. A 2. és 7. sz . korsón az álló emberi alakok felsőteste szemből, altestük oldalról látszik, a botvégen a térdelő alak teljes egészében szemből látható. A 2. sz. korsón mezítelennek tűnő nő, a 7. sz. korsón hasonlóan ruhátlannak tűnő férfi látható, míg a bot7 NÉMETH 1969,155., 11. kép. 8 H.TÓTH - HORVÁTH 1992, Kat. 21., 36,191.194., Taf. X.l. 9 H.TÓTH - HORVÁTH 1992,191., Abb. 78.1,3) 10 ANKE - RÉVÉSZ - VIDA 2008,49-50, Abb.3. 11 H.TÓTH - HORVÁTH 1992,193-194. A csont botvégekről összefoglalóan legutóbb Garam Éva értekezett: GARAM 1998 12 BÁLINT 2004, 339-346. 13 GSCHWANTLER 2002 vég férfialakja csípőig érő ruhában (kaftánban?) van. A kincslelet 2. sz. edényén a nőalak enyhén behajlított karral, kezében virággal, a 7. sz. edényen a hasonló kéztartású alak egyik kezében leveles ágat, másikban edényt tart. A botvégen a madár karmaival a férfi testéhez szorítja annak behajlított karjait. A kincslelet edényeinek ábrázolásán az emberi alakok rövid hajúak és csupasz arcúak, míg a botvégen a férfi haja hosszú, arca bajuszos-szakállas. Hasonlóságok és egyezések a kincs égberagadási jelenetei és a botvég között: Mindkét esetben az emberi alak nyakában torques vagy nyaklánc látható. A 7. sz. korsó jelenetén az emberi alak derekát öv fogja körül, akárcsak a botvégen. Az ún. égberagadási jeleneten kívül a hódsági (?) botvég három további részlete mutat kapcsolatot a nagyszentmiklósi kincs, s ezen túlmenően az avar kori régészeti hagyaték felé. Az egyik a megközelítőleg egyenlő szárú háromszög alakú poncvésők használata. A botvég férfialakja szakállán és ruházatán, továbbá az emberi alak combján és a botvég alsó - hengeres - részének szegélyén pici, háromszög alakú poncok sorozata látható. Ugyanilyenek vannak a nagyszentmiklósi kincs 3. sz. korsóján is, mely mintaelem (és ötvöstechnikai eljárás) meglétét Bálint Csanád a kincslelet (de legalább annak egy része) avar korra történő keltezésének egyik alátámasztó érveként tárgyalt: „A háromszög alakú ponctípus a kora középkori Kárpát-medencében az avar korban fordul elő, méghozzá igen nagy számban, ami a kincs - de legalábbis a 3. és 4. sz. korsók korának és az előbbieket előállító etnikai - kulturális közeg meghatározásához egy roppant értékes ... támpontot kínál." 14 A másik, avar kori ötvöstárgyakon nagy számban megfigyelhető díszítő elem az. ún. pikkelyminta vagy ívsor. A préselt vagy öntött övdíszeken sokszor keretezésként szolgál, 1 5 de térkitöltő elemként is igen gyakori, 1 6 s különféle változatban előfordul az avarság vezető rétege fegyverein (Nagykőrös, Szurdok-dűlői arany veretes kard markolatán 1 7) és különféle dísztárgyain. Témánk szempontjából különösen fontos 14 BÁLINT 2004, 434. 15 NAGY 1998, 380-381., 417., 15. kép A 6 16 SZENTPÉTERI 1993,228-231., 234-238.; SIMON 1983, 27-30. 17 SIMON 1983,13., 26., 6. kép, II. t. 1., III. t .1. 227
