Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)
Pálóczi Horváth András: Szentkirály középkori háztartásai és a régészeti leletanyag feldolgozásának szempontjai
archaeologia cumanica 2 telenedett, a temetkezések hosszú ideig szüneteltek. Az 1354-i birtokadományozás után a késő középkori Szentkirályszállás a templom környékén épült ki, az itt megtelepedő kun lakosság a templom körül temetkezett egészen a XVII. század első harmadáig, amikor a falu elnéptelenedett. A tizenötéves háború pusztításai után a megmaradt lakosság a határ egy távolabbi pontjára, Felsőszentkirályra költözött, ez a településhely 1692-ig állt fenn, amikor a szentkirályiak Kecskemétre költöztek. Érdekesség, hogy a temetőnek van egy kései, XVII-XVIII. századi korszaka is. A lakosság tehát visszajárt régi templomához és továbbra is oda temetkezett, elvétve még a XIX. század elején is. 3 Az Árpád-kori temetőrész mellékletekben szegény, leggyakoribb leletek a koponya két oldalán párosával előforduló S végű hajkarikák. A késő középkori és kora újkori sírokban különböző ruházati tartozékok (pl. ruhakapcsok, gombok) találhatók, legjelentősebb sírmellékletek a párták. A fiatal lányok viseletéhez tartozó pártáknak kétféle típusa is előkerült: egyszerű textilszalagból álló, gyöngyökkel díszített párták; fakéreg alapra felszerelt, fémszálakkal átszőtt textilgömbökből álló, összetett párták, melyeket flitterekkel, gyöngyökkel, paszománnyal díszítettek. 4 A XVIIXVIII. századi sírrétegekben a népi vallásosság szép emlékei kerültek elő: fagyöngyökből fűzött olvasók kis bronzfeszülettel, némelyik kereszt hátlapján Szűz Mária ábrázolásával. 5 Ebben a kései temetőrészben, a 311. sírban a koporsó tetejére fektetett fakeresztet tártunk fel. 6 Ezek a régészeti leletek is azt igazolják, hogy Szentkirály lakossága a XVI-XVII. században is megmaradt római katolikusnak. A késő középkori település régészeti topográfiai felmérése során, a felszíni leletek alapján mintegy 30 házhelyet tudtunk elkülöníteni. Ezek közül 9 helyen volt ásatás. Összesen 21 lakóházat és 29 gazdasági épületet tártunk fel. 7 Egy-egy beltelken több lakóház marad3 PÁLÓCZI HORVÁTH 1996. 23-24. 4 PÁLÓCZI HORVÁTH 1976. 298-301., 25-28. kép.; PÁLÓCZI HORVÁTH 1996. 22-23., Kat. 51-52. sz. 5 PÁLÓCZI HORVÁTH 1996. 23-24., 53. Katalógus 59-60. 6 PÁLÓCZI HORVÁTH 1996. 23,47. Katalógus 1. 7 PÁLÓCZI HORVÁTH 1996. 12-13.; PÁLÓCZI HORVÁTH 2005a 120-121. A feltárt épületek számára vonatkozóan a legutóbbi, idézett publikációmat tekintem mérvadónak. A korábbi közlésekben szereplő 40 melléképület helyett azért számítok csak 29-et, mert ennyi az épületként alaprajzilag is meghatározható objektum, a többi, ebbe a kategóriába sorolható építménynek csak kisebb részei kerültek feltárásra. ványai is előkerültek, mivel egymás fölé több lakó- és járószint is rétegeződött, a lakóházak pusztulása után mindig ugyanazon a helyen építették fel az új épületet. Az is előfordult, hogy egymás mellett egyszerre több lakóház is állt a telken. Ásatási adatainkat összevetve a XVI. századi adóösszeírások demográfiai adataival megállapíthatjuk, hogy Szentkirályon a XV-XVI. században telkenként átlagosan két háztartással számolhatunk. 8 Az eddigi késő középkori faluásatások során viszonylag kevés gazdasági épület került napvilágra, a kutatások ugyanis főként a lakóházak feltárására szorítkoztak. Szentkirályon három középkori beltelek területén is feltártuk a gazdasági udvar nagy részét, megismertük a településre jellemző telekszerkezetet és a különféle építményeket (4., 5. és 6. sz. beltelek). 9 A lakóház mögött a gazdasági udvar nagy részét karámféle építmények foglalták el. Ezek viszonylag rövid életű építmények voltak, nádból, gallyakból vagy más növényi anyagból készült falaikat gyakran megújították; feltehetően a juhtartással kapcsolatosak. 1 0 Jellegzetes szentkirályi gazdasági épület a sertés tartására szolgáló, földbe mélyített ól (gödöról). 1 1 A kisméretű, ovális vagy kerek, karóvázas ólak valószínűleg baromfi tartására szolgáltak. Egy-egy téglalap alakú, oszlopvázas, sövényfalú istálló is található volt a gazdasági udvarokon. A szabálytalan ovális alaprajzú, mély veremkunyhók bizonyára a pincét helyettesítették. Az 5. sz. beltelken fedetlen marhaállás járószintjét bontottuk ki, közelében trágyadomb nyomaival. A fentieken kívül még néhány más, kerek vagy négyszögletes, karóvázas építmény is napvilágra került, melyek rendeltetése bizonytalan. A településen mintegy 300 különféle gödröt és árkot tártunk fel. A gödrök jelentős része termény tárolására szolgáló verem volt. A gabonatároló vermek száját letapasztották, néhány esetben karóvázas védőtető nyomait is sikerült megfigyelni. A vermekben nem csak gabonát, más terményt (pl. káposztát, dinnyét) és élelmiszert is tarthattak. Abban az esetben, amikor sertés, juh vagy borjú összefüggő vázrészei kerültek elő a veremben, valószínű, hogy hús tárolásáról van 8 PÁLÓCZI HORVÁTH 2000.128-129. 9 PÁLÓCZI HORVÁTH 2000.126-134. 10 PÁLÓCZI HORVÁTH 1986. 229.; PÁLÓCZI HORVÁTH 1990. 77-85. 11 PÁLÓCZI HORVÁTH 1990.85-91.; ÁSZT 2002.85-94. 216
