Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)

Balogh Csilla: Avar kori ló, lovas és lószerszámos temetkezések a Duna-Tisza közén

ARCHAEOLOG IA CUMANICA 2 a Kölked-Feketekapu A. 21. és 39. sírok 11 9 is, melyek szintén e szokáskörbe tartoznak. E temetkezési szokás a területről eddig ismert, az avar kor második felére tehető lelőhelyek esetében is csak szórványos tűnt fel. Mindössze 5 lelőhely 7 sírjában fordult elő, melyek a koraiakhoz hasonló területi szó­ródást mutatnak (3. térkép). 12 0 Közös jellemzőjük, hogy egyik esetben sem került a sírba veretekkel díszí­tett lószerszám 12 1, szemben néhány tiszántúli példá­val, amelyek veretes öves férfiak sírjai. 12 2 Míg a Duna­Tisza köze kora avar kori temetkezéseiben a kengyelek, zabiák, hevedercsatok együtt is előfordultak, a későbbi temetkezésekben már csak vagy az egyik, vagy a má­sik került, kivéve a Felgyő-Űrmös-tanya 196. sírt 12 3, mert abban a zabla mellett a hevedercsat és a szíjveze­tő karika is előkerült, s ezekkel együtt valószínűleg a nyereg is a sírba került. A zabla mindig egyszerű csi­kózabla, a kengyelek általában hurkos fülűek. Az avar kor második felében a lószerszámos temet­kezések legnagyobb számban a Körös-Tisza-Maros közéről, a késői fülkesíros temetőkből kerültek elő. 124 Azonban igazából a lószerszámos temetkezés szoká­sa csak egyetlen temetőre jellemző, a Szarvas-Grexa­téglagyárból került elő az ilyen temetkezések döntő többsége 12 5, míg a többi temetőben ugyanolyan kis gyakorisággal fordulnak elő, mint a Dunántúl vagy a Duna-Tisza köze lelőhelyein. Bende Lívia megállapí­totta, hogy a Körös-Tisza-Maros közének lószerszá­mos temetkezés gyakorlása összekapcsolódik a késői fülkesírokkal. 12 6 A dunántúli és a Körös-Tisza-Maros köze lószerszá­mos temetkezéseihez képest a Duna-Tisza közi lószer­számos sírok e későbbi csoportjánál van egy meghatá­rozó különbség: a temetkezések többsége — legalábbis azok, amelyeket szakember határozott meg — női sír. A fehértói sírok esetében szakszerű meghatározás nem áll rendelkezésünkre. A kiskunmajsai sírban azonban férfisírt sejthetünk a lándzsa és a szablya alapján. A sírokban gyakorlatilag kötött helye volt a lószerszám­nak, minden esetben a combtőnél vagy a kézfejnél ke­rültek elő. 119 KISS 1996,25-26., 29., Taf. 21-22., Taf. 26., Taf. 110.1-9.,Taf. 111.8. 120 Az újabb ásatások közül Szatymaz-Makraszéki iskola 184. sírjából adatolt a szokás (BÉRES [én] 44). Bizonytalan a Budapest IX. Ferenc­város, Régi lóversenytér 1. sírjából előkerült adat: az egyik vége felé kiszélesedő, a másik végén hegyes, rombusz átmetszetű vastárgyat zablapálcának határozták meg (NAGY 1998, 59-60, Taf. 47, 30).További bizonytalan adatokat jelentenek a régi ásatásokból ma már szórvány­ként nyilvántartott lószerszámok: Szeged-Fehértó A. (MADARAS 1995, 52-53, Pl. 38,29); Szeged-Fehértó B. (MADARAS 1995,150, Pl. 21,7-11); Szeged-Kundomb (SALAMON-CS. SEBESTYÉN 1995,40, Pl. 39, 30). 121 Természetesen a lószerszámok hiányosságára magyarázat lehet az, hogy majdnem mindegyik sír rabolt volt. 122 Szarvas-Grexa-téglagyár 154. és 200. sír (JUHÁSZ 2004, 30, 37, Abb. 17, Taf. 20, 25.); Rákóczifalva-Kastélydomb 26. sír (SELMECZI­MADARAS 1980, 143, 9. t. 2, 4.); Székkutas-Káponadűlő 51. és 239. sír (B. NAGY 2003,22, 39, 20-24. kép.). 123 BALOGH 2009, Kat. 18., 196. kép 4-8., 197-198. kép). 124 BENDE 2000, 254. A Kárpát-medence lószerszámos temetkezései­nek listája és a temetkezésekről átfogóan BENDE 2000, 253-254! 125 JUHÁSZ 1995a, 420-424,426; JUHÁSZ 2000,75-76; JUHÁSZ2004, 71-72. 2. ábra. Kiskunmajsa - pálosi leletek A Körös-Tisza-Maros közén a lószerszámos temetke­zési szokás ideiglenesen felváltja a lovas temetkezése­ket a VII. század harmadik harmadában, de gyakorlása csak a század végéig követhető, amikor is visszatérnek a ló sírba helyezéséhez. 12 7 A Duna-Tisza közén a sí­rok rablottsága miatt nem lehet ilyen pontosan kö­rülhatárolni a szokás előfordulását. A hajósi 12 8 és a madarasi 12 9 temetőket a VII. század harmadik harma­dában nyitották. Ezekben a temetőben a lószerszámos sírok a középső tömbben helyezkedtek el, s általában a legkorábbi sírok közé tartoznak. A felgyői három ló­szerszámos temetkezés nem egy horizontba tartozik. A 197. férfisírt a kora avar korra keltezhetjük, azonban a két, lószerszámos női sír — a 143. sír halványsárga és világos keki színű, összetett rúdgyöngyei és a 196. 126 BENDE 2000, 254. 127 BENDE 2000, 254 128 BALOGH 2009, Kat. 20. 129 RÁCZ 1999,371. 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom