Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)
Mesterházy Károly: Numeri. Egy avar települési objektum leletstatisztikája
mesterházy károly: numeri. egy avar települési objektum leletstatisztikája darab). Az import edények mellett a helyi gyorskorongon készült (pl. szürke) kerámia díszítése nyomán terjedhetett el az egyszerű falusi fazekasok díszítő motívumai közt is a vonal- és hullámvonal köteg. 30 A veresegyházi objektumban e díszítés 239 edénytöredéken fordul elő, és ez az összes edénytöredék 5,8 % -át teszi ki. Számuk tehát a felét sem éri el a bepecsételt díszű töredékekének. A korongolt edényeken viszont durván 56 %-ban találkozunk a vonalköteg, hullámvonal köteg díszítéssel. A korongolt kerámián más díszítés szinte nem is fordul elő. Két esetben találkozunk beszurkált pontsorral, 3 1 vagy a perem élén haránt rádli-díszítéssel, 3 2 és ezzel szinte ki is merült a díszítések készlete. Meg kell jegyeznünk, hogy a korongolt, vonal- és hullámvonal-köteggel díszített kerámia a közlemények alapján látszatra semmiben sem különbözik a késő avar kori településeken megfigyelt hasonló kerámiától 3 3. Ez jelentheti azt, hogy a veresegyház-szentjakabi település mégis hosszabb éltű volt, mint ahogy azt a jelen levő szürke kerámia töredékek alapján feltételezzük, de azt is, hogy a korongolt vonal-hullámvonalköteggel díszített edények típusai korábban jelentek meg az avaroknál, és hosszabb életűek voltak, mint azt jelenleg gondoljuk. Harmadsorban a hasonlóság lehet csak látszólagos is, és közvetlen összehasonlítás majd mégis ki tud mutatni valamilyen különbségeket a 7. század vége, 7-8. század fordulója és a 8. század vége közötti darabokon (pl. hogy mindkét korban eltérő típusú edényeken található e díszítés, más az edények vastagsága, más a hullámvonalak lapossága, hosszúsága, a befésült vonalkötegek tömöttsége, lazasága, stb.). Leletstatisztika szempontjából fontos lehet az objektumban talált edényperemek és -fenekek száma. A peremekből lényegesen több volt, mint a fenekekből, számuk 467, ami a cserepek 11,3 %-át jelenti. Ebben az esetben sem lényeges a be nem leltározott anyagban maradt peremek száma. Jelentéktelen az összeragasztott peremtöredékek száma is, ami arra utalna, hogy kevesebb edénye volt az egykori települési egységnek. A kemencéből előkerült két fazék közül csak a fél edénynek maradt meg a teljes pereme 6 töredékben, 30 TRUGLY 1996, 136. 31 ltsz. 95.9.19,95.12.5.. 32 ltsz. 95.4.14. 33 GARAM 1981,138-40. a kiegészíthető fazék pereméből csak két darab töredék. Ha e két edényt vennénk mértékadónak, akkor a 467 töredék mintegy 78 edényhez volna elegendő. De a valóságban jóval kevesebb az összeragasztható peremtöredékek száma. A 467 peremtöredék 417 edényhez tartozik. Ez a szám azt jelenti, hogy ennyi edénynek a peremét sikerült elkülöníteni, egyikből többet, másikból kevesebbet, többnyire csak egyet-egyet. Öszszességében úgy látszik, hogy igen nagyszámú edényt használtak (el), de mivel többségében l-l perem utalt egy-egy edényre, így a használt edények számára ebből az adatból aligha következtethetünk. Még akkor sem, ha anyagvizsgálattal kiderülne, hogy a peremek némelyike mégis a velük közvetlenül nem érintkező egyéb cserepek valamelyikével együtt azonos edény darabjai. Ugyanez érvényes más edénytöredékekre is, amelyek látszatra feltűnően hasonló minőségűek, de közvetlenül nem érintkező darabok. így bizonytalan, hogy azonos edényhez tartoznak-e, vagy sem. A fentebb említett két (helyesebben csak másfél) edényen kívül a kemence tapasztásából egy nagy bepecsételt díszű tároló edény jelentős darabja (2. kép), 3 4 továbbá egy, esetleg két nagyobb korongolt fazékhoz tartozó edény töredékeit találtuk meg 3 5 (3. kép). Már 4-5 öszszefüggő töredékből álló edény részlet is alig maradt ránk, pl. a 8. szelvény korongolt fazeka (4. kép) 3 6. így az objektumhoz tartozónak biztosan alig 5-6 edényt számíthatunk. A cserepeken (edényeken) kívül százalékban alig kifejezhető az egyéb tárgyak mennyisége (17 db). Öt fenőkő és 8 orsógomb töredék mellett most csak két csont szurkálót említünk meg. A legkülönösebb lelet azonban két kis tégla sarok töredék volt, amelyeknek csupán a vastagsága mérhető, a többi mérete nem ismert. A tégla darabok a bolygatatlan rétegből, a hamuból kerültek elő, így az avar kori rétegbe szántással nem kerülhettek. Jellegük is eltér mind a jelenkori, mind az Árpád-kori tégláktól. A patics- és salakdarabok az objektum rendeltetésének meghatározásánál játszanak szerepet. 34 ltsz. 89. 3.3. 35 ltsz. 89.3.5. 36 ltsz. 95.8.3. 195
