Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)
Marcsik Antónia: A kunpeszéri avar kori széria humán csontanyagának feldolgozása
archaeolog ia cumanica 2 curvoccipital, orbita romboid, os zygomaticum frontotemporalis helyzetű. Anatómiai variáció: foramen parietale dexter et sinister hiányzik, foramen spinosum sinister nyitott, os apicis, perforatio fossae olecrani sinister. Termet: 162 cm. Taxonómiailag az europid nagyrasszhoz tartozik, gracilis mediterrán (gr-m). 25. sir: Gyermek (inf. II) töredékes hosszú csontjai, medencéje. 28. sír: Gyermek (inf. I. 2-3 év) töredékes koponyája és postcranialis csontjai. Ali. csoportra a következő jellemző. A férfiak koponyája dolichokran, orthokran, akrokran, homlokuk eurymetop, az arc mesoprosop (leptoprosop), illetve mesen, orbita mesokonch, orr leptorrhin, a szájpad brachystaphylin. A két női koponya esetében meso-, dolichomorph tendencia mutatható ki és a 10. egyénénél a mesokrania alacsony agykoponya értékkel tűnik ki. Termetet 8 esetben lehetett számítani (7. és 8. táblázat). A férfiak általában 167 cm, a nők 155 cm magasak. Sjovold módszere szerint a férfiak termete 169 cm, a nőké 160 cm. 1 6 E csoporton belül - a taxonómiai meghatározás szerint - két alcsoport állapítható meg. Az egyik alcsoportra a cromagnoid vonások a jellemzőek: a szögletes (néha téglalap alakú) szemüreg, kiálló, erős gonion-táj (ami az arc szögletességét okozza). Ide tartozik a 12., 14., 16. és a 18. számú sírok csontvázai (5. táblázat). Ehhez a körhöz sorolhatjuk még a 13. számú leletet is. A másik alcsoport finom, gracilis morfológiai jellegzetességekkel tűnik ki (mediterrán-gracilis mediterrán), ahová a 10., 19., 23. és a 24. sírok egyénei tartoznak. Részletesebb morfológiai jellegek, de az anatómiai variációk alapján is kapcsolódik a 12-13-14, a 16-18, valamint a 23-24. Patológiai szempontokat figyelembe véve kiemelhetjük a 10. számú csontvázának porotikusságát és az un. „parry-védekező" törés nyomát, a 13. és 14. számúak erősebb-enyhébb fokozatú vertebralis osteophytosisát (degeneratív spondylarhtritis), a 15. és a 19. számúak tibiáján a periostitis nyomát (feltehetőleg mechanikai sérülés hatására), valamint a 23. számú koponya 16 SJ0VOLD 1990 poroticus hyperostosisást. Összefoglalásként a következőket említjük meg mindkét csoport vonatkozásában. A Kunpeszér Felsőpeszéri út homokbánya lelőhelyén a feltárt avar kori szériából a VII. század korai/középső (második harmada) időszakára datált sírok embertani leletei általában mongolid, illetve mongoloid jellegkomplexummal rendelkeznek. Együvé tartozásukat számos anatómiai variáció is alátámasztja. Ez a csoport a mongolid jellegkomplexumán, a szinid, illetve a szajáni típusokon keresztül elsősorban a madarasi, másodsorban pedig a kunszállási avar kori embertani anyaggal 17 mutat hasonlóságot. Lipták munkáját figyelembevéve, a kunpeszéri I. csoport, a madarasi 1 8 és a kunszállási szériák embertani leletei törzsökös avaroknak tekinthetők. 1 9 A kunpeszéri anyagban a mongolidok közül a szinid és a szajáni típus fordul elő. Mindkét kraniotípus részletes leírása Lipták korábbi munkájában is szerepel - mint az avar kori, de főleg a DunaTisza közi mongolidok főkomponense. 20 A kunbábonyi avar fejedelmi sír koponyája 2 1 azonban a taxonómiai hovatartozás szempontjából különbözik a fentiekben említett három széria embertani anyagától, ami elsősorban az orrtájék morfológiai különbségében mutatható ki. A VII. század végére datált sírok (II. csoport) egyéneinél - a koponyák metrikus-morfológiai elemzése alapján teljes egészében az europid nagyrassz jellegzetességei dominálnak. Ezen belül két kisebb alcsoportot lehet elkülöníteni, a cromagnoidokat és a mediterránokat. A csoport és az alcsoport egyéneinek összetartozását a taxonómiai elemzésen kívül az anatómiai variációk megléte, illetve a minor fejlődési rendellenességek azonossága is alátámasztja. A cromagnoid, garcilis mediterrán elemek a Duna-Tisza közének avar kori anyagában egyaránt előfordulnak. 2 2 Mindezek alapján a két időszakra datált embertani leletek között alapvető különbség az, hogy a VII. század végére datált leleteknél a mongolid jellegkomplexum teljesen hiányzik, tehát egy új, másik etnikum jelenlétével kell számolnunk. 17 LIPTÁK MARCSIK 1976 18 LIPTÁK-VARGA 1974 19 LIPTÁK 1959 20 Uo. 21 MARCSIK-SZALAI 1992 22 KŐHEGYI-MARCSIK 1971.; MARCSIK 1971,; LIPTÁK 1983. 180
