Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)

Madaras László: Kora avar kori sírok Szolnok határában

archaeolog ia cumanica 2 foglalva két keskeny pajzs mintában, függőleges sorban beütögetett pontok láthatók. Ez alatt vízszintesen félhold alakú formában szintén beütögetett pontok láthatók. A mintázat közötti teret beütögetések (fogazás?) töltik ki. A medence környékéről. (3. kép 7.) Préselt ezüst nagyszíjvég. Hiányos, alsó kerek lezáródása semmisült meg az idők folyamán. Felső peremén a kiemelt cakkolt disz alatt vízszintes borda található. Ezután kezdődik a szíjvég felületének geometrikus díszítése. Kettő „szíjvég" alakú díszítetlen forma után egy félhold alakú mező következik, majd ez még egyszer megismétlődik. A nagyszíjvég hosszanti oldalain fogazásos technikával készült sorminta látható. Ugyanez a minta látható a „szíjvégek" között is. A félhold alakú díszek és a „szíjvégek" között beütögetett pontok vízszintes sora figyelhető meg (3. kép 8.) - a medencék környékéről. Mindegyik ezüst veretet kis ácskapocs alakú pánttal rögzítették az övhöz. A veretek úgy készültek, hogy az ezüstlemezre vékony aranyfüst lemezt helyeztek, majd ezt a verőtövön megmunkálták. A kész övveretek belsejét valamiféle töltelékanyaggal merevítették. Vascsat - a feltárás során megsemmisült. Vaskés kis töredéke. (4. kép 3.) A nyíltegez leírása A tegeznek a Damjanich Múzeumba kerülése és kibontása között majdnem egy egész hónap telt el. (Ez idő alatt Öcsödön egy kelta és egy X-XII századi magyar köznépi temető sírjainak megmentésén dolgoztunk.) Ennyi idő alatt sajnos a kötött talaj kiszáradt, és a szélei elkezdtek szétmállani. Éppen ezért a tegez nyak- és szájrészének a méreteit sem tudtuk már egészen pontosan rögzíteni. Megfigyeléseinket az alábbiakban adjuk közre: az ásatáson az egész váz alatt bőrnyomokat lehetett megfigyelni. (Kaposvári Gyula szóbeli közlése). Ennek ismeretében feltételezhetjük, hogy a halottat vagy bőrruhába öltöztették, vagy pedig a temetés során bőrbe csavarták. Az említett bőrréteget a tegez alatt mi is megfigyeltük. Megítélésünk szerint a tegez és az öv leleteinek kapcsolata inkább a bőrből készült ruha egykori meglétét erősíti. Maga a tegez valamiféle fából készülhetett (famaradványokat figyeltünk meg), majd ezt a faszerkezetet ismét bőrrel vonták be. A tegez szerkezetéhez tartozott még egy vaspánt (4. kép 1.), ami a nyílcsúcsoktól balra került elő. Funkciója a tegez nyakának merevítését szolgálta. A nyílcsúcsok jobb oldalán is figyeltünk meg vastöredékeket, melyek szintén a vaspánthoz hasonló funkciót tölthettek be. A tegez az övön lógott, felfüggesztésére egy kis csat szolgált. A tegezben öt háromélű vas nyílcsúcs volt.(4. kép 2.) A nyílcsúcsok tüskéin jól megfigyelhető a vesszők famaradványa és a felerősítésre szolgáló „zsineg". A sírok leleteinek kora A női és a férfisír előkerülése arra enged következtetni, hogy a Vegyiművek területén feltehetőleg egy nagyobb sírszámú avar temető lehet. Sajnos sem a temető kiterjedéséről, sem sírszámáról nincs pontosabb elképzelésünk. Ennek ellenére az előkerült leletanyag néhány következtetés levonását mégis lehetővé teszi. A férfisír két kiemelkedő lelete a préselt aranyozott ezüst veretekkel díszített öv és az öt vas nyílcsúcsot tartalmazó tegez. Az övgarnitúrához tartozó verettípusok az avar korban széles körben elterjedtek voltak. H. Tóth Elvira és Kürti Béla egy-egy kitűnő tanulmányban foglalkozott velük.

1 A Kecskemét-Sallai úti, a csanyteleki és a gerlai övek az övtípus rekonstrukcióját is lehetővé tették.

2 A szolnoki öv vereteinek szerelése alapjaiban követi a fent említett analógiákat, némi sorrendbeli variánssal. A veretek egymásutániságát azért ismerjük, mert Kaposvári Gyula készített egy vázlatot a veretek sírbeli sorrendjéről. (4.kép) A bronzcsat után következnek az eredeti funkciójukat már elvesztő akasztóveretek, majd ezután a félhold alakú veret, a kettős pajzs alakú veretek, a préselt félgömb alakú rozetta, egymás felé fordulva a szíjvégek, s legvégül a nagyszíjvég.(5. kép) A garnitúra vereteinek díszítése teljesen egyedi, a pontos párhuzamát mindeddig nem sikerült megtalálnunk. Különösen feltűnő ez annak a ténynek az ismeretében, hogy lelőhelyünk környezetében több ismert ötvössír is előkerült. Legközelebb a rákóczifalvi ötvössír van, de a kunszentmártoni és a gátéri sírok sincsenek túl messze. A legutóbb előkerült kisújszállási ötvössírban sajnos nem voltak préselőminták, de a megmentett anyag nagy hasonlóságot mutat a kunszentmártoni lelettel.

3 Hosszas kutatás után a garnitúra bronzcsatjához sikerült néhány viszonylag pontos analógiát találnunk. A szegedi Móra Ferenc Múzeum közöletlen avar kori anyagában a Deszk-L lelőhely 13. sírjában hason1 H. TÓTH 1981. 11-33., KÜRTI 198 .79-86. 2 H.TÓTH. 1981. 30-31. 25b. kép 3 A sír anyaga a szolnoki Damjanich János Múzeumban található. Közöletlen. 166