Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)
Költő László: Kora avar kori lósír Szőlősgyörökről
költő lászló: kora avar kori lósír szőlö sgyörö krő l Költő László Kora avar kori lósír Szőlősgyörökről Lelőhely, lelőkörülmények A Somogy megyei Szőlősgyörökön 1990-ben, az Akácfa u. 6 szám alatt, Nagy József nyugalmazott erdész portáján (1-2. kép) gázvezeték árkának ásása közben (3-4. kép) ló csontvázára bukkantak a munkások. Horváth Iván balatonbogiári lakos bejelentése alapján 1990. szeptember 7-én folytatott leletmentés során megállapíthattuk, hogy egy K-Ny-i irányítású, kora avar kori lótemetkezést bolygattak meg 1. Sajnos a bejelentő helyszínre érkezéséig a bolygatás olyan mértékű volt, hogy csak a sír tájolását és hozzávetőleges méreteit rögzíthettük (5. kép). A leletanyagot a csontvázzal együtt a munkások kibányászták a gázárok két oldalába benyúló sírból. Elmondásuk szerint, és néhány, a gödörben maradt csont és lelet alapján felszerszámozott, ez idáig bolygatatlanul nyugvó ló sírjára bukkantak. Előkerült egy pár hosszú fülű kengyel, köpűs lándzsa, csikózabla, a nyereghez tartozó bronz szögek, valamint 46 db félgömbös préselt veret és 11 db préselt szíjvég. Valamennyi veret és szíjvég aranyozott bronz lemezből készült (6-8. kép). A munkások elmondása szerint minden veretet a ló fejénél találtak, tehát valószínűleg csak a kantár volt díszítve. A lándzsa helyzetéről nem rendelkezünk pontosabb információval 2. A gázvezeték árok merőlegesen, középtájon metszette a sírt. Az árokban a ló sírja mellett párhuzamosan egyéb régészeti jelenséget nem találtunk, így feltételezhető volt, hogy amennyiben tulajdonosát ugyanitt temették el, sírját vagy a ló fejénél, vagy faránál kellene keresnünk. A sírgödörtől K-re (a ló fejénél) kb. 1 méterre korábban vízvezeték árkot, illetve vízóra aknát ástak (9. kép). A telek tulajdonosának elmondása szerint annak kialakításakor semmilyen régészeti jelenséget nem tapasztaltak. 1 RégFüz.: Ser. 1 .No.44. (1992.) 53. 2 A leletek a Rippl-Rónai Múzeum népvándorlás-középkori gyűjteményben 95.2.1-12. számon vannak leltározva. Leletek Lószerszám díszei Szíjvég 3 Bronzlemezből préselt, dúsan aranyozott (9 db). Gyöngysor keretes szegéllyel, a középső mezőben kettős szíjfonatot utánzó minta. Az egész mintázatot felül kettős borda zárja le. A gyöngysor keretet két oldalról kidomborodó borda fogja közre (8. kép 49-57., 10. kép 1-la., 2-2a.). (H.: 5cm Sz.: 2 cm) Szíjvég 4 Bronzlemezből préselt, dúsan aranyozott (2 db). Az előző típushoz hasonló gyöngysor keretes szegéllyel. A középső mezőben az ékköberakáshoz hasonló, rombusz alakokat formázó, egysoros szíjfonat található. Az egész mintázatot felül kettős borda zárja le. A gyöngysor keretet két oldalról kidomborodó borda fogja közre (8. kép 47-48.; 10. kép 3-3a). (H.: 4,9 cm, Sz.: 1,9 cm) Lószerszám veretek (8. kép 1-46.) Bronzlemezből préselt, vastagon aranyozott, félgömb alakú rozetták (46 db). A középső kidomborodó mezőt gyöngysor kereteli. Innen a félgömb aljáig rojtot utánzó domborítás húzódik. A félgömb alakot egy helyen felmetszve a lemezt, a két lemezrész összekalapálásával hozták létre (11. kép), belsejükben középre forrasztott bronz szegecs szolgált a felerősítésre (átm: 2,2 cm, m: 0,8 cm). A vereteket szegecseknek a szíj hátsó oldalán történt visszagörbítésével rögzítették (12. kép). Bronzszegecsek (aklaszegek) Ón-ólom ötvözetbe ágyazott, a lószerszámveretek felerősítésére szolgáló, téglalap keresztmetszetű bronzhuzal. Eredetileg a félgömb alakú veretekbe lehettek forrasztva, azonban a sír leleteinek felszedésekor kihullottak (8 db). Görbített. (Fej átm.: 1,0 cm, H: 1,5 cm, keresztmetszet: 0,2x0,1 cm) Lándzsacsúcs (6. kép 8,13. kép) Rombusz keresztmetszetű, nádlevél alakú, vasból kovácsolt, kúpos köpűvel. A penge és a köpű között 1,3 cm széles, gyűrűszerű, sima, díszítés nélküli, 1,8 cm átmérőjű gallér, ez alatt újabb, 1,3 3 lsz.: 95.2.1. 4 lsz.: 95.2.2. 133
