Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: „In terra quondam Avarorum…” Ünnepi tanulmányok H. Tóth Elvira 80. születésnapjára - Archaeologia Cumanica 2. (Kecskemét, 2009)
Horváth M. Attila: Honfoglalás kori női sír Nyárlőrincről
HORVÁ TH M. ATTILA: HONFOGLALÁS KORI NŐI SIR N YÁ R L Ő R I N C R 0 L csüngők, melyek használata a 10. századi leletanyagban meglehetősen ritka. Főként filigrános és granulált csüngőket ismerünk, és azokat is csak meglehetősen kevés lelőhelyről. 1 8 Éppen ezért figyelemre méltó, hogy a nyárlőrinci sírból két bronz és két ezüst bordázott gyöngy került elő (9. kép 1-4.). Mindegyik a nyak környékén helyezkedett el, viseleti módjuk azonban erősen kétséges. A bronz gyöngyök egyike csak töredékekben maradt fenn, eredeti formája nem rekonstruálható. (9. kép 3.) A maradványok felületének éles vonalakkal kontúrozott tagolása eltér a másik három, bizonyosan hordó alakú gyöngyétől. A töredékes példányt a megmaradt fülecs alapján csüngőként használhatták. A hordó alakú gyöngyökben (9. kép 1-2., 4.) viszont még nyomokban sem maradt meg hasonló viseleti módra utaló függesztő elem, mint ahogy az előzőektől némileg kisebb -de alakjában és kidolgozásában a nyárlőrinciekkel szinte teljesen megegyező-, a Kunadacs Köztemető 1. számú férfi lovas sírjából előkerült példányban sem. 1 9 Ezzel szemben a Tolna megyei Puszta-beregen, a mai Nagydorog közelében 1902-ben előkerült lovas sír maradványai között lelt -a nyárlőrinci ezüstgyöngyökkel, méreteiben és kidolgozásában is megegyező - hordó alakú gyöngyöt a publikáció ábrája alapján egyértelműen csüngőként használhatták. 2 0 Mára már közismertnek számít, hogy a rozettás lószerszámos sírok leletanyaga néhány kivételtől eltekintve rendkívül egységes képet mutat az egész ország területén. 2 1 A kengyelek, hevedercsatok és a csak a díszített változatukban észlelhető nyergek mellett, szinte minden esetben oldalpálcás zabla tartozik a lószerszámzathoz. Ezen felül, gömbsorcsüngős fülbevalók, karperecek vagy ruhapántok, illetve esetenként veretes csizmák, hajfonatkorongok, gyűrűk, gyöngyök amulettek és érmék a leggyakoribb mellékletek. Ezen tárgytípusok közül a nyárlőrinci sírban - az alapvető lószerszámkészlet mellett - csakugyan megtalálható a már említett gyöngyökön kívül a gömbsorcsüngős fülbevaló - bár csak egy került elő belőle - (9. kép 5), 18 Bezdéd: JÓSA 1896, 408., Sárrétudvari-Hízóföld 115. sír: M. NEPPER 1991. 44., Karos-Eperjeszög 11/49. sír: RÉVÉSZ 1996. 81. 19 HORVÁTH 1996, 335-336 20 A leleteket először Haug B. említi a „Szegszárdi múzeum újabb szerzeményei, Római tárgyak" című munkájában, ArchÉrt 1902, 364-366., majd Hampel közli az Ujabb Tanulmányokban. HAMPEL UT 1907, 128. 21 Erre e tényre először Szőke Béla hívta fel a figyelmet. SZŐKE 1962, 11-19. az ezüst ruhapántok (10. kép 1-4.), és egy érme(9. kép 9.). A bal vállon talált 7 db ezüstözött bronz pitykét (9. kép 10-16.) feltehetőleg díszként alkalmazhatták a felső ruházaton, mivel rögzítési módjuk alapján (alátétlemezes nittszegek) másra nemigen gondolhatunk. A veretes lószerszámos honfoglalás kori temetkezések kérdéskörével legutóbb Révész László foglalkozott igen behatóan, a karosi temetők közlése során. 22 Munkájában részletesen elemezte az ország területén eddig előkerült leleteket, és összegezte a korábbi kutatók eredményeit. 2 3 A nyárlőrinci sír és az ország más területein előkerült női sírok leleteinek hasonlóságáról már többször is esett szó. Ha csak az inventárokat tekintjük, valóban szembetűnő a hasonlóság. 2 4 A párhuzamok, analógiák keresésekor azonban hamar szembesülnünk kell azzal, hogy a leletek kidolgozása és díszítése már korántsem ilyen egyöntetű. „A hajdani mesterek azonban a veretsorok összeállításának variálásával, más-más típusú szíjvégek alkalmazásával elérték, hogy az egész Kárpát-medencében nincs két pontosan megegyező rozettás lószerszámkészlet. Ez által minden egyes helyreállítási kísérlet komoly hibalehetőségeket is rejt magában. Főként ha nem nyílt alkalom a veretek sírbeli helyzetének tanulmányozására." írja egy helyütt Révész László, 2 5 és ezzel a véleményével teljes egészében egyet kell érteni, hiszen a nyárlőrinci rozettás lószerszám garnitúra (7. kép) is tökéletesen megfelel eme feltételeknek. Gondolatát annyival lehet kiegészíteni, hogy a variációk nemcsak a garnitúrák vereteiben, hanem az egyes veretek díszítő elemeiben is megfigyelhetők. Anélkül, hogy a Kárpát-medence valamennyi valaha létezett és ismert rozettás veretét megkísérelnénk egymás mellé állítani, a jelenleg legismertebb lelőhelyek veretsorain keresztül is bemutatható azok sokrétűsége. Szinte állandónak mondható a veretek közepét díszítő félgömb alakban kiemelkedő „kőutánzat", amelyet gyakran bordázott foglalat keretez, amint az a nyárlőrinci vereteken is megfigyelhető. Ez alól indul a három vagy 22 RÉVÉSZ 1996, 54-67 23 FETTICH 1931, 72-77., 1937. 95-99., LÁSZLÓ 1943 22-32., és 1944. 328., SZŐKE 1962, 11-19., MESTERHÁZY 1980, 95-131., Kiss 1985, 255-257. 24 Hogy messzebbre ne menjünk, a szintén Bács-Kiskunban előkerült Kiskunhalas-Dénes Marcell utcai leletek felsorolása szinte szóról szóra megegyezik a nyárlőrinciekkel. D1ENES 1965, 51., WICKER 2007, 12. 25 RÉVÉSZ 1996, 55. 109
