Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)
Rosta Szabolcs - Lichtenstein László: Egy szarmata telep a 2-3. század fordulóján
ARCHAEOLOGIA CUMANICA 1 mok ötöde, ellenben a leletanyagnak mindössze 5 %-a került elő innen. A II. felületen még látványosabb az eltolódás, ahol a feltárt terület harmadát, az objektumok ötödét találjuk, de a leletanyagnak mindössze 1,5 %-a jött elő. Ez két dolgot feltételez. Egyrészt kronológiai tényezőt is számításba vehetünk, ez a terület a telep legkésőbbi fázisában minden bizonnyal fennállott, az itteni objektumok természetes úton töltődtek be. Másrészt telepstrukturális tényezővel számolhatunk, ami annyit tesz, hogy a lakó/gazdasági övezetet tisztán tartva kihordták a hulladékot egy kifejezetten e célt szolgáló helyre. Ezt a funkciót a III. felületen lévő, aktuálisan használaton kívüli vermek, gödrök töltötték be. A III. felületen látványosan nagy objektum és leletszámot láthatunk. A nagyrészt elkülönülő gödörcsoportok között egyenletes eloszlás látszik, a gödörcsoportokon belül vannak jelentős eltérések egyes vermek között. A felületen lévő 115. gödörkemence platnija szolgáltatta az összes leletanyag 13 %-át, ráadásul a platni esetében különösen kedvezőek a restaurálási feltételek. Ennek a nagyszámú kerámiának mindössze 9 %-a a korongolt, tehát a kemence platnijából származik a lelőhely kézzel formált kerámiaanyagának a negyede, ezen belül a díszítettek szinte egésze. Ez azt jelenti, hogy az itt található típusok, díszítőmotívumok egy szűk időszak kerámiaanyagáról adnak metszetet. A IV. felületen a 247. épület a füstölőkkel egymaga az összes leletanyag 12 %-át szolgáltatta, a kutak betöltéséből kevés leletanyag jött ki. Az V. felületen említésre méltó, hogy a III. felületen mutatkozó gödrös részhez sorolt, annak északról határát jelző elszórt vermek nélkül az itteni árkok alig 2 %-át adják a leletanyagnak. Ebben az esetben hasonló arányokkal jelentkezik, mint az I. felület. Ez annak függvényében érdekes, hogy mindkét területet karámként meghatározott árkok jellemzik, a telepszerkezeti rekonstrukció során megegyező telepstrukturális funkciót valószínűsítettünk. Úgy tűnik, hogy az egymástól akár távolabb is lévő, de megegyező feladatot ellátó településrészek hasonló jellegzetességeket hordoznak magukon a leletanyag szóródását tekintve is. Az alábbiakban arra kerestük a választ, hogy a lelőhelyen a leletanyag szóródásában kronológiai vagy telepstrukturális tényezők játszanak-e közre. Észrevehető, hogy a leletanyag szóródása az egyes telepszerkezeti egységek között jelentős eltérést mutat. Ezeket a területeket eltérő objektumtípusok is jellemzik. Ezért elsősorban strukturális különbségekkel kell magyarázzuk a kiskunhalasi lelőhelyen a leletanyag szóródásában észrevehető különbségeket. Mindemellett az azonos funkciót ellátó részeken belül mutatkozó különbségek esetében kronológiai tényező is szerepet kap, gondoljunk a 60. és 85. épületek leletszegénységére a 247. épülethez képest, vagy a tárológödrök esetében mutatkozó eltérésekre. De az összkép alapján elsősorban strukturális okok játszanak szerepet Kiskunhalason. Kereskedelmi út A lelőhelyen a római eredetű leletek magas arányát Pannónia tartomány viszonylagos közelsége és a Baja környékéről kiinduló, Kiskunhalas déli határában húzódó, a Körös torkolata felé futó valószínűsíthető kereskedelmi útvonal menti fekvés magyarázza. A 2. századtól már hivatásos római kereskedők járták a barbár területeket is. 3 9 Patay Pál Kiskunhalas mellett vizsgálta a szarmata belső sáncot. Gallina Zsolt feltételezi, hogy ennek a sáncnak az északnyugati oldalán haladt a Dunaszekcső és Csongrád közt futó kereskedelmi útvonal, mely a Dunaszekcső-Szeged útvonalról ágazott le. 4 0 Az útnak már a 2-3. század fordulóján való fennállása megmagyarázná a településen előkerült nagy mennyiségű római leletanyagot. Az út létezését megerősíteni látszik, hogy az amfora töredékek lelőhelyeit térképre vetítve kirajzolódik egy Bajától, Kiskunhalas határán át a Körös torkolatig futó kereskedelmi út vonala. 4 1(19. kép) Összefoglalás A Kiskunhalas határában feltárt szarmata telep legfontosabb jellemzőit az alábbi pontokban foglaljuk össze. - A lelőhelyen előkerült kisméretű földbe mélyített épületek egyértelmű gazdasági tevékenységet jeleznek. Lakóházként való akár elsődleges felhasználásukat sem támasztja alá semmi. Ezért ezeket az épületeket valamilyen melléképületként, talán műhelyként, pinceként azonosítjuk. - A fentiek alapján a telepről teljes mértékben hiányoznak a lakóépületek. A telep végső fázisára legalábbis 39 KŐHEGYI 1999,198-199. 40 GALLINA 1999,67-82. 41 SÓSKUT1-W1LHEIM 2004, 104-105. 98
