Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)
Rosta Szabolcs - Lichtenstein László: Egy szarmata telep a 2-3. század fordulóján
ARCHAEOLOGIA CUMANICA 1 megtalálható, bár eloszlása igen egyenetlen a telep különböző részei között. Zömmel a III. felületen, a tárolóvermekből került elő, az egyes gödörcsoportok közötti eloszlása egyenletes. A Kiskunhalas-Tesco lelőhely leletanyagának leltározásakor bevitt mintegy 2500 tételből 222 darab biztosan római kerámia darabja, mely figyelemre méltó arányt jelent. 2 7 Míg az eddig feldolgozott településeken ez 1-2 % körül mozog, addig Kiskunhalason a római anyag minimális aránya az összes leletanyaghoz képest 8-9 %! Ilyen magas arányban a lajosmizsei telepen jelennek meg, ahol 7-9 % a római export aránya. Ugyancsak magas arányban kerültek elő provinciális áruk Tázlár lelőhelyen. 2 8 Római házi kerámia A lelőhelyen a szarmata-barbár leletanyagtól látványosan különböző, apró szemű szitált kaviccsal soványított, gyorskorongon készült, nagyon vékony falú, a barbár házikerámiához képest igen jó minőségű kerámiatípus különül el. Zömmel talp és peremtöredékek, gyakran kerültek elő olyan objektumból, melyben amfora vagy terra sigillata darabok is voltak. Az ilyen típusú edények Pannónia szomszédságában a Kr. u. 2. század második felétől tűnnek fel a leletanyagban. 2 9 Annak eldöntése általában nehéz, hogy ezek az edények római kereskedelmi áruk vagy már helyi fazekasok által készített edények. Máig nem pontosan eldöntött kérdés, hogy a szarmatáknál ez a későbbi időszakban előszeretettel alkalmazott technika mikor kerül be a barbár kerámiaművességbe. A Kiskunhalason talált darabok még nagy valószínűséggel, kivétel nélkül római áruk. Körülbelül 50 kisebb-nagyobb töredék tartozik ebbe a csoportba. Több töredékből könnyen rekonstruálható, jellemző darabok az 'S' profilú kihajló peremű, gömbös testű, feltűnően vékony falú, kékesszürke színű fazék (12. kép 4.) és egy vágott, középen hornyolt peremű, az előzőnél vastagabb falú, világosszürke színű fazék (12. kép 5.). A szakályi leletek közt találunk hasonlókat. 3 0 Sötétszürke színű, vékony falú, kihajló tölcséres peremű, mély horpasztásokkal tagolt (Faltenbecher) pohár nagyobb része is előkerült (12. kép 2.), mely a 27 A kétséges eredetű, főleg vörös, jó minőségű kerámiatöredékeket a szarmata anyaghoz soroltuk. Ez alapján a római leletanyag aránya csak nőhet a telep leletanyagán belül. 28 KULCSÁR 1984, 23. 29 VADAY 1999,181-182. 30 GABLER-HORVÁTH 1996,183., 16. kép 8.,10. korai időszakra jellemző. 3 1 Az aljtöredékek egyenesek (8. kép 6.), a peremek általában kihajtók (16. kép 1-3). Római vörös és festett kerámia Római eredetű festett tálak és korsók is találhatók a leletanyagban. Legtöbbször téglaszínűek, igen jó minőségű kerámiák. Kis számban fehér és sárga, szintén kiváló minőségű tálak is képviseltetik magukat, néhány esetben barna színűre festve. Kiemelhető egy igen nagy méretű, vállán és hasán vörösre festett kétfülű korsó teljes felső és töredékes alsó része, melynek darabjai különböző objektumokból kerültek elő (13. kép). Provinciális eredetű a piros festésű kerámia (14. kép), mely típus a kutatás mai állása szerint már a szarmata időszak korai periódusában kelta, illetve római hatásra elterjed a szarmatáknál is. A rádlis díszítésmódra is a római eredetű anyagban találunk példákat 3 2 (15. kép 5.). A gömbös- vagy félgömbös testű tálak feneke homorúan kiképzett, talpuk gyűrűs (8. kép 7-9.). Egy La Tène D formájú peremtöredék párhuzama Szakály-Réti földek lelőhelyről ismert 3 3 (16. kép 3. ). Említésre méltó egy egyenes peremű, egyenes oldalú, pirossal festett, függőleges irányban rátett barbotinnal díszített pohár töredéke (17. kép 2.). Az előkerült töredékek között ritkán lehetett átfúrás nyomát látni a törésfelület közelében. Egy római eredetű festett tál esetében szerencsés módon megmaradt az összeerősítésére használt bronz drót egy darabja a furatban (16. kép 4.). Az edények javításának okát a szarmata területeken a kutatás a nagy távolságok miatt fellépő kereskedelmi nehézségekkel, illetve a település lakóinak szerény anyagi helyzetével magyarázza. Ebben az esetben a kereskedelmi áru beszerzése, a közelben futó kereskedelmi út miatt nem jelenthetett akadályt. Római eredetű egy zöldesbarna színű mázzal borított, kettős árkolással díszített nyaktöredék. (17. kép 7.) Amfora Kiskunhalason jelentős számban kerültek elő amforák darabjai, 46 töredék volt az objektumokban. A római leletanyagnak ötödét, a teljes kerámiaanyagnak 2 %-át teszi ki. Ez a viszonylag nagy szám a kereskedelem kiemelkedő szerepére utal a település életében. 31 VADAY 1989, 168.; 340., Abb. 48,10. 32 VADAY 1999,183.; SZABÓ 2005,70. 33 GABLER-HORVÁTH 1996,145., 184., 17. kép 16. 96
