Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)

Rosta Szabolcs - Lichtenstein László: Egy szarmata telep a 2-3. század fordulóján

ROSTA SZABOLCS - LICHTENSTEIN LÁSZLÓ: EGY SZARMATA TELEP A 2-3. SZÁZAD FORDULÓJÁN eloszlásban. (7. kép 1.) A fazekak peremének bevagdosása gyakori díszítőelem, akárcsak a hullámvonaldísz az edény oldalán (6. kép 6.). A telepen különleges darab az egyetlen felfényezett házikerámia töredék, melynek az oldalán ujjal behúzott sekély hullámvonal díszítés van (6. kép 5.). Ehhez az elvékonyodó peremtöredékhez hasonló Űjhartyánon van, ahol szintén egyedinek minősült." Tál A telepen talált dák csésze vastag falú, kónikus, lekerekített peremű, függőlegesen rátett plasztikus bordafüllel (5. kép 5.). Kézzel formált kis kónikus alakú tálka rátett fül nélküli változata Gyomán és Űjhartyánon is előkerült,

1

8 de a tápiószelei 2-3. századi szarmata temető 5. sírjából is ismert.

1

9 A Kiskunhalason lelt kónikus tálkához hasonló példány hurkafüllel Gomolaváról ismert, Szabó Miklós mutatta be a Zemplínben napvilágra került, kettős hurkafüllel ellátott példánnyal együtt.

20 Korábban a kutatás a kónikus testű tálakat dáknak tartotta, ezek a Közép -Tisza-vidék leletanyagában a 2. század végéig megtalálhatóak.

2

1 A leletanyagban ezen kívül is kétségtelenül felbukkannak dáknak meghatározható motívumok. A benyomkodott oldalú fazekak, hombárok is ide tartoznak.

2

2 Ezek jelenléte azonban nem feltétlen dák elemeket jelent, a Kr. u. I. századi dák uralom ezen a területen csak politikai fennhatóságot jelentett, nem járt a népcsoport tömeges megjelenésével. Valószínűbb, hogy a fél évszázados szomszédság eredményeképpen tűnnek fel ezek a kerámiaformák az Alföld lakossága körében.

2

3 A II. századra jellemző kelta, szarmata, dák motívumok együttes jelenléte megfigyelhető több esetben is a kiskunsági területeken, pl. Orgoványon, Kunszálláson.

2

4 Korongolt szarmata kerámia A korongolt kerámiaanyagba kivétel nélkül jól iszapolt, igen jó minőségű, gyorskorongolt edények tartoznak A biztosan római eredetű leletanyagon kívül az összes 17 SZEKERES - VADAY 2001, 242., 18/12. 18 SZEKERES - VADAY 2001, 242., 270., 9/19. 19 DINNYÉS 1980, 14. kép 2. 20 SZABÓ 2005, 69. 21 VADAY 1989, 177-178. 22 SZEKERES - VADAY 2001, 242., 290., 29. kép 3.; VADAY 1989, 346. Abb. 54/23.; M. NEPPER 1983,15. kép 11. kép 23 KULCSÁR 1987,48.; VADAY 1989, 133. 24 SZABÓ 1939, 100-105. kerámia 40 %-át adják. Nagyobb része szürke színű kerámia, a sötétszürke, fekete darabok száma minimális. A téglaszínű töredékek esetében nehéz eldönteni, hogy provinciális római termékek darabjai-e, vagy már a szarmata kerámiaművességé. A település leletanyagában a leggyakoribb korongolt edényfajták a tálak, hombárok, gömbtestű edények és korsók. A legtöbb töredék jól iszapolt, kezeletlen felületű, kevés az égetés előtt simított edény. A díszített edények száma elenyésző, ezek besimítással, karcolással, festéssel, rádlis mintával díszítettek. A hombárok között a díszítetlen, kezeletlen felületű darabok aránya a legmagasabb, világosszürke, ritkábban sötétszürke színűek, fenekük vágott, egyenes (8. kép 3-5.). Általában különböző mértékben megvastagodó és kihajló peremképzésűek (9. kép 1.). Egy nagyobb hombár vállán borda fut, alatta bekarcolt hullámvonal díszítés, pereme hornyolt, kihajló (9. kép 3.). A gömbtestű edények és félgömbös tálak korongon készültek, felületük legtöbbször díszítetlen, színük a szürke, világosszürke vagy ennek különböző árnyalatai, de előfordul a téglaszínű is. Peremük duzzadt, néha behúzott, befelé megvastagodó (10. kép 2., 3.), de legtöbbször különböző mértékben kihajlóak. A leletanyagban megtalálható egy lépcsőzetesen tagolt, pereme alatt hornyolt, ívelt profilú peremtöredék, mely valószínűleg félgömbös testű tálhoz tartozhatott (16. kép 6.). Az újhartyáni telep kerámiaanyagában is megtalálható e forma.

2

5 A korongolt tálak nagy változatosságot mutatnak a díszítés és a forma szempontjából. A legtöbb töredék sima felületű, de néhány rádlis díszítésű vagy vízszintesen futó párhuzamos hornyolásokkal díszített darab is van a leletanyagban (11. kép 3., 4.). Érdekes formát mutat egy sárga színű, függőleges falú, vízszintesen kihajló peremű, díszítetlen oldalú mély tál nagyobb darabja (11. kép 1.). Véleményünk szerint a tálak között római és szarmata termék egyaránt megtalálható. Említést érdemel egy téglaszínű, gömbös testű füles korsó töredéke, melynek egyik bordával tagolt szalagfüle is megmaradt, esetében a római eredet sem kizárt (16. kép 8.). Hasonló darab bordával osztott szalagfüllel a nagyúti telepről ismert.

26 Római kerámiaanyag A római eredetű leletanyag a lelőhely egész területén 25 VADAY-SZEKERES 2001, 283., 22. kép 1. 26 VÁRADI 2000,200., 146. 95