Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)

Rosta Szabolcs - Lichtenstein László: Egy szarmata telep a 2-3. század fordulóján

ARCHAEOLOGIA CUMANICA 1 melyet több helyen sikerült már megfigyelni.

6 Eszerint a 85. és 247. épületek másodlagosan munka és tüzelőgödörként funkcionáltak volna a füstölőkomplexum használatakor. A korábbiakban már kifejtettük, nem látjuk megalapozottnak, hogy ezek az épületek háznak épültek, és csak másodlagosan használták volna fel ipari tevékenységre őket. Jelenleg egyidejűnek tartjuk az épületek és füstölő/aszalók építését, használatát és gazdasági épületként, műhelyként határozzuk meg e kisméretű földbe mélyített épületeket. Kutak Három kút került elő egy csoportban, a IV. felület nyugati szélén, a legmélyebb részeken. A hozzá legközelebb eső VI. felületen már nem voltak kutak. 232.,233.,234. obj.: A három kút alakját, méretét tekintve is megegyezik egymással. A március eleji időjárás és a szűk időhatárok miatt a betörő talajvíz kiszivattyúzására nem volt lehetőségünk, így egyik objektumot sem sikerült teljesen kibontanunk, aljukat nem tudtuk elérni. 3-3,5 méterig voltak kiáshatóak. A feltárt mélységig faszerkezet maradványait nem találtuk. Egykor jóval kisebb átmérőjűek lehettek, a betöltésben látható vastag agyagrétegeket tekintve a felhagyásuk után a folyamatos alámosás következtében többszörösen beomlottak, így kialakítva a „kopolyaformát"

7 A betöltésükben feltűnően kevés leletanyag volt. A kutakat Kiskunhalason másodlagosan - legalábbis szemétgödörként - nem használták, felhagyásuk után természetes úton töltődtek be. Árkok A feltárás teljes területén 76 árkot, árokszakaszt bontottunk ki. Az összesítő térképen megmutatkozott néhányuknak összetartozása, mely a helyszínen a nagy távolságok és a szétszabdalt ásatási felület miatt nem volt érzékelhető. A különféle objektumtípusokat összehasonlítva arányuk feltűnően magas az I. felületen - itt több mint az objektumok 2/3-a árok - és az V. felületen, ahol szintén ugyanez az arány. Alakjukat, irányukat, méreteiket tekintve nagyon különbözőek. Az árok az egyik legáltalánosabb, különféle régészeti korszakokat tekintve kevéssé változó és a legritkább esetben jellegzetességet magán hordozó objektumtípus. Emellett legtöbbször nagy felületekre terjed ki, ezért más korszak 6 VÖRÖS 1998, 58-59.; BALOGH 1998; 27-42. 7 Ezt a folyamatot kevéssel az objektumok feltárása után élőben is megtapasztalhattuk. objektumait is könnyen bolygatja, igen gyakran - mint Kiskunhalason is - leletanyagban nagyon szegényes. Éppen ezek miatt kronológiai meghatározásuk gyakran bajos, településszerkezetbe való beillesztésük viszonylag nehéz. Típusuk, alakjuk szerinti összehasonlításuk ebben az esetben eredményre nem vezet. Feladatunk az, hogy az árkokat az általuk bezárt, illetve az általuk elválasztott tereknek egymáshoz való viszonya alapján próbáljuk vizsgálni. Települést kerítő árkok Azokat az árkokat soroljuk ide, melyek egyik oldalán vagy egyáltalán nincsenek telepjelenségek, vagy a jelenségek nem egyértelműen a szarmatákhoz köthetők, másik jellegzetességük az „állandóság", azaz többször ugyanazon vagy hasonló nyomvonalon megújítottak. 67., 68. obj.: Egymás mellett párhuzamosan futó egyenes árkok, egyértelműen a szarmata telep nyugati kerítőárkai. Elképzelhető, hogy egy kettős árok, hiszen - legalábbis a lehumuszolt mélységben - nincsenek szuperpozíciós helyzetben, de lehet, hogy kisebb kronológiai különbség van köztük, vagyis megújítás eredménye. ÉNy-DK irányban a II. felületet átszeli. Térképre szerkesztve a feltárási területet kiderül, hogy a IV. felületen ugyanilyen irányban futó 235. és 236. árok ezeknek folytatása. Az I. felületen DK-i irányban nagyobb feltáratlan rész után ezekkel nagyjából megegyező, többosztatú árkok futnak a 11. és 12., melyek közül egyes megújítások valószínűleg úgyszintén a 67. és 68. árkok folytatásai. Az ároktól nyugati irányban teljesen üres felület mutatkozik (VI. felület), a települést nyugatról határoló árok így mintegy 200 méter hosszan meghatározható. 65., 66. obj.: A 67., 68. árkokkal megegyező irányú, sokkal kevésbé szabályos hosszú árkok, melyeknek az I. felületen úgyszintén lehet folytatása a 11., 12. árkok valamely része. A 85. épületnél idősebb jelenség. 34., 36., 52. obj.: Nem mondható egyértelműen a települést délről kerítő árokrendszernek az I. felületen. Többször hasonló nyomvonalon megújított, szorosan egymás mellett futó árkok kötege. A szarmata település DNy felől határolható le bizonyosan. A terület déli részén - lényegében az I. felületen - rengeteg hosszabb - rövidebb, sekélyebb-mélyebb árokszakasz fut, igen gyakran szuperpozíciós helyzetet adva. Korszakolásuk különösen nehéz ezen a részen, nem feltétlenül tartoznak mind a szarmata telephez, innen szórványosan avar kerámia jött elő. Az itt levő 88