Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)
Kovács Loránd Olivér: Római építőanyagok. Téglavetőműhelyek azonosításának lehetősége gyártmányaik alapján. Egy táci (Fejér megye) római kori műhely
ARCHAEOLOGIA CUMANICA 1 megadott dőlésszög 30° lehetett, mivel a mérhető adatok többsége ehhez közelít és egy egyszerű normával is könnyedén meghatározható méret. A sík vastagsága 2,4-3,4 cm között van, de többnyire 2,8-2,9 cm. Ezek római méretezéssel 1,5 ujj +/- fél ujj tartományba esnek. Az előzőekben írtak alapján a műhely méretszabványa a következő volt: C3 (3 •T3 <L> OJ S3 0J bű -aj OJ ÛÛ vQJ •u -o <U <u Dû 5/5 <u OX) -<u t/5 V, 'QJ M bű -rt > 00 > -rt DÛ > Jü3 JÎ3 '±>75 •fa V, 'QJ M J5 Hossz Szél. 'Sä s-g sJz rem szé tején fe E-Ö So ínJ « E! <u v; N "> c gíí. aj <u JSFg E| Ilesztési hossza esztési hossza esztési szöge Vast. 'j-7 CL) <U QJ ÓÖ a/w SS ra a," aj <u a, Oj g. -l 'O •Sj •o -o T3 T3 as TD -o g. -l aj o O -o O o O Q Uh < < 7,5 5,5 1,5 1,5 1,5 2,5 2,5 1,5 1 1 30° 1,5 tete1,5 1,5 1,5 2,5 2,5 1,5 tete30° 1,5 nyér nyér ujj ujj "jj ujj "jj ujj nyér nyér ujj Készítés-technika Kis mértékben iszapolt, nem túl nagy víztartalmú agyagot használtak. Soványító anyagként kerülhetett be az anyagvizsgálat során megállapított magas csillámtartalom. Ez nem valószínű, hogy az agyagban volt, mint szennyeződés, inkább homokból származhat. Néhány esetben figyelhető meg, hogy újragyúrt tégladarabok vannak az anyagában. Ez inkább az alapanyag veszteség csökkentése miatt, mintsem soványító anyagként került bele. 38 Első lépésben egy fa keretben (7. kép) elkészítették a síkot és az oldalperemeket. Lenyomatát nem lehet látni egyetlen oldalán sem a tegulának, mivel a keretet beporozták, hogy ne tapadjon. Az oldalakon ez viszont jól látszik, ahol nem vágott, ott „poros", amely a keret beporozásából tapadt rá. A darabok egységes mérete alapján lehetséges, hogy a keret két hosszabb oldalán a teljes leendő oldalperem magasságával egyező volt, viszont a felső illesztési kivágásnál csak a sík vastagságát érte el. Ez az a rendszer, amelyet Visy Zs. általánosnak vél. 3 9 A sík és az oldalperemek elkészítése így tehát öt lépésben lehetséges: 1. keret és a kivető felület tapadásmentesítése; 2. agyag keretbe helyezése; 3. agyag eloszlatása és az oldalperemek felhajtása; 4. felesleges agyag eltávolítása; 5. oldalperemek formájának végleges kialakítása. 38 Anyagvizsgálatok eredményei alapján. 39 VISY 1978, 247. Hatodik lépésben ellátták a külső felületet egy tömörebb vízzáró réteggel és leemelték a kivető keretet. A tegulához felhasznált agyagból kiülepített, nem túl finom, híg oldatot, bevonatot hordtak fel valószínűleg ugyanazzal az eszközzel, amellyel a felesleges agyagot lehúzták a síkról. Az égetés utáni megjelenése olyan, mintha egy durva kefével hordták volna fel, amely ennél a műhelynél szintén elképzelhető. A keret a legtöbb esetben a tapadás-mentesítés ellenére hozzátapadt a tegulához. Ilyenkor egy fém eszközzel vágták ki. Ennek nyomait leginkább a sík vastagságában az oldalakon lehet látni. Hetedik lépésben kiszárították annyira, hogy megfordíthatóvá váljon, majd elkészítették az alsó kivágásokat, két mozdulattal egy fém eszközzel. Először az oldalát bevágták, majd a felszínt vágták be és ezzel a feleslegesé vált agyagot kiemelték. Végül teljesen kiszárították és 800-900°C között kiégették. Színe narancssárga-téglavörös. Jelölések Minden raktárba került töredék, vagy egész tetőcserép alsó végén két (1. típus—lO.l.t.l.) vagy három (2. típus - 10.1.t.2.) pálcával húzott hurok van. A három pálcával húzottakhoz tartoznak még a hárommal elkezdett, de csak kettővel befejezett jelölések (2./a típus - lO.l.t.3.) is. Három töredéken jelenleg csak egy pálca nyoma látszik. Ezekről nem dönthető el, hogy az előbbi két csoport melyikének tagjai. Egy esetben törölték a két pálcával húzott hurkot (10.1.t.4.), de nem került a helyére más jelölés. Ugyanez a helyzet a 17 db jelöletlen töredékkel is. Egyiken sincs meg a tegula azon része, amely a jelölést hordozhatta egykor. Bélyegzés A négy felső véghez tartozó töredéken kívül az öszszes darabot (71 db) ellátták bélyeggel. Mindegyiken ugyanattól a bélyegzőtől származik, amelyen TE PR volt olvasható, és a két rövidebb oldalát hullámos, gyöngysorszerű díszítés keretezi. A teljes bélyeg mérete 6,7-6,9x3,3 cm attól függően, hogy mennyire nyomták bele a bélyegzőt. Négy töredéken duplán alkalmazták. 31 esetben felülbélyegezték a jelölést. 40 A bélyeg feliratának olvasata Fitz Jenő szerint Te(mpli) Pr(ovinciae). 4 1 40 A két és a három pálcával húzottat is, de az utóbbinál csak két esetben. 41 FITZ 1972, 41.; LÖRINCZ 1976, 178. 56
