Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)
Kovács Loránd Olivér: Római építőanyagok. Téglavetőműhelyek azonosításának lehetősége gyártmányaik alapján. Egy táci (Fejér megye) római kori műhely
ARCHAEOLOGIA CUMANICA 1 mártott textíliával való átdörzsölés eredménye. A méretezés vizsgálatánál mindig figyelembe kell venni, hogy milyen készítés-technikai jegyek láthatók az adott darabon, ugyanis egy egyértelműen szabadkézi munkával készített tárgytól nem várható el olyan pontosság a méretek tartásában, mint a formában vagy formázófa segítségével kialakítottaknál. Egyetlen olyan része van minden tegulának, amely a sorozatgyártás következtében mindig formában kellett hogy történjen, az oldalak (hossza). Teljes vagy rekonstruálható oldalhossz csak igen kevés állt rendelkezésre, ezért az ez alapján történő csoportosítás kis mértékben befolyásolta csak a műhelyek szétválogatását. A táci tegulák alapján az oldalperemekhez és az illesztési kivágások készítéséhez nem használtak sem sablont, sem profilját megadó formázófát. Minden esetben szabadkézzel előállítottak. A méretek vizsgálatánál ezért figyelembe kell venni, hogyha megadott méretekkel dolgoztak, akkor azt nem mérőrúddal meghatározott formával készítették, hanem saját testrészeik szerint és így az 1 római birodalmi ujj mérethez nemcsak az ismert mérőrúd ábrázolásokon 2 8 mérhető 1,85 cm tartozhatott, hanem az annál akár fél ujjal nagyobb vagy kisebb méret is. Elméletileg számításba kell venni az unciát (2,5 cm) is, mint alapméretet, amely néhány esetben úgy tűnik 2 9, hogy valóban használatban lehetett a műhelyekben, de az ebben a mértékegységben pontosabban megadható méretek mind kifejezhetők egész vagy fél ujjban, és egy tárgyon belül kétféle mértékegységgel nem valószínű, hogy dolgoztak volna. Továbbá ennek szabadkézi előállítása sokkal nehézkesebb, mint az ujjban megadott méreteké. Mindezek mellett uncia méretezéssel ellátott mérőrúd ábrázolást Aquileiaból, Comóból, Bordeauxból 3 0 és Londonból 31 is ismerünk, de Pannoniából nem. Természetesen elképzelhető regionális mértékegységek használata is, de ilyenek alkalmazására Pannoniából nincs adat. Ezeket figyelembe véve az oldalperemek és a sík vizsgálata a vártnál jobb eredményekkel szolgált. A szemre is néha igen nagy eltérésekkel rendelkező oldalperemek esetében méretcsoportokat lehet elkülöníteni. Természetesen teljesen biztosan ugyanonnan származónak akkor 28 ZIMMER 1984 29 Az „1971 műhely" által alkalmazott sík vastagsága igen gyakran 2,5 cm körül van. 30 ZIMMER 1984, 270. 31 BRODRIBB 1987, 2. mondhatnánk két tetőcserepet, ha minden adata vizsgálható lenne, de a felületkezelés figyelembevételével kiegészítve erősen töredékes darabok is besorolhatók. Másodlagos jegynek tekinthetjük a tegula színét. Általában az elsődleges jegyek alapján elkülönített csoportokba tartozó darabok színe ugyan megegyezik, de vannak teljesen eltérők is. Legjobb példája ennek a legio X Gemina műhelye által gyártott egyik töredék, amelynek minden jellemzője, sőt bélyegzése is egyezik a műhely többi termékével, de színe teljesen elüt. Amennyiben a két elsődleges jegy megegyezik két vagy több töredéken, akkor ugyanannak a műhelynek a termékeiről van szó. Ideális esetben ezek színe is egyező. Műhelyek Az előzőekben írtak szerint 7 vagy 8 műhelyet lehet elkülöníteni a táci leletanyagban, ugyanis két csoport esetében („Sárga műhely" és 9. típusú bélyeget hordozó tegulák) lehetséges, hogy ugyanott készültek, csak más összeállítású alapanyagból. A „T E PR műhely" termékeinél egyértelmű, hogy egy kivetési és égetési sorozat darabjai, de mivel hozzá hasonló nem a 7-9. épületkomplexumból származó tetőcserép nincs, ezért ha csak időszakinak is, de műhelynek tekinthető. A „T E PR műhely" segítségével fogom bemutatni a feldolgozás lépéseit. Ezen végig lehet követni az összes műhely meghatározásánál és feldolgozásánál alkalmazható technikát, továbbá mivel egy égetési sorozat darabja az összes rendelkezésre álló egész és töredék tegula, ennél volt lehetőség a lehető legtöbb információ összegyűjtésére. „TE PR műhely"(6.kép) A műhely elkülönítése a táci tetőfedő anyagban igen egyszerű volt, több szempontból is. Egyrészt a begyűjtött darabok majd 100%-a bélyegzett, másrészt a műhely igen nagy pontossággal dolgozott, a megszabott méretektől igen ritkán és csak igen kis mértékben tértek el. Bár a műhely esetében nem igazán jellemző adat 3 2, de a begyűjtött darabok a táci anyag 15,5 %-át teszik ki, mivel a 75 töredékes és egész tegulát bélyegeik miatt begyűjtötték. 32 Mivel az összes darab a 7-9. épületkomplexumból származik, egyelőre ezt az anyagot egy eseti rendelés teljesítésének tulajdoníthatjuk, amelyet akár egy állandóan és más szabványok szerint működő műhely is teljesíthetett. 54
