Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)
Gallina József Zsolt: Avar kori vaskohászati és települési centrum Zamárdiban
GALLINA JÓZSEF ZSOI.T:AVAR KORI VASKOHÁSZATI ÉS TELEPULESI CENTRUM ZAMÁRDIBAN 12. és 271. kemence szuperpozíciója, 12. kép). A kemencék használatát világítja meg az a tény, hogy szájuk előtt több ízben leltünk faragott (őrlőkövet) vagy faragatlan kődarabot. Ezek funkciója a kemence szájának betapasztása lehetett. Néhány esetben a kemencét védő tetőszerkezet nyomait is meg tudtuk figyelni. Közel két tucat épületet és házat dokumentáltunk. A kisebb-nagyobb építmények 2, 4 vagy 6 tartócölöpös szerkezetűek voltak. A 6 cölöpös objektumok rendre nagyobbak voltak a többieknél. Általában az épületek ÉK-i sarkában volt a túlnyomórészt kőből rótt vagy ritkán agyagból épített, illetve falba vájt kemence, tűzhely. Egy esetben meg tudtunk figyelni a hosszanti oldal mentén sorakozó cölöpöket és egy speciális, félig a falba vájt tűzhelyet (58/a lelőhely 6.). Az 56. lelőhely egyik építményében megleltük a leégett faszerkezetű fal vagy tetőzet maradványait (13. kép). Az épületek jórészt lakóházként funkcionáltak. Némelyikben egy kupacban kerültek elő agyagnehezékek, ezek szövés-fonásra és halászatra utalnak (89. lelőhely 215., 58/a lelőhely 9., 56. lelőhely 200.). Az egyik gödörből hatalmas mennyiségű ép és töredékes őrlőkő került elő. Az eltérő típusú, bazalt és permi vörös homokkő őrlőkövek (vékony, erősen domború; vastag síkfelületű; átmeneti fajták) különböző szemestermények szétzúzására lehettek alkalmasak (14. kép). A kohászati jelenségek és hagyományos telepobjektumok együttléte nem egyedülálló avar kori kohótelepeken. Tarjánpuszta késő avar kohótelepén is előkerült számos épület és külső kemence. 20 A vaskohászati telep(ek) és a települések településszerkezeti vizsgálatára jelen keretek között (főleg a pontos korszakolás előtt) nem vállalkozhatunk. A feltárt objektumbőség (közel 580!) azonban arra utal, hogy egy, az avar korban kiemelkedő szerepű vaskohászati és települési centrumot tártunk fel több mint 1 km hosszúságban és 25-30 m szélességben. A különböző vaskohászati és lakótelepek azonban nem egy időben funkcionáltak, ugyanis a kora avar kortól a késő avar korig keltezhetőek egyes objektumok. Erre a korabeli leletanyag (15-22. kép) és a szuperpozíciók utalnak. Az előzetes vizsgálatok alapján annyit jelenthetünk ki, hogy a települési objektumoknak csak egy része tartozott a kohótelep(ek)hez, más részük rendre felülrétegezte a kohászati jelenségeket. 2 1 Néhány esetben kohá20 GÖMÖRI2000, 190-193. 21 Az avar kori kohótelepek eredetének kutatásánál és keltezésénél szati jelenségek között is volt szuperpozíció. A kohótelep nagy része az ún. avar típusba sorolható, amelynek fő jellemzője az avar típusú földbe mélyített kohó, az ércpörkölők nagy száma és a lakótelepülésekhez való szorosabb kötődés. Említésre érdemes, hogy az avar kori kohótelepeken megszokotthoz képest jóval kevesebb a mellfalazat és a fúvócső (22. kép). Különösen feltűnő ez Kaposvár-Fészerlak 2001-ben feltárt, 17500 m 2 alapterületű avar kori kohótelepéhez képest, ahol a 7-8. (9.) századra datálható objektumokban igen nagy számú ilyen tárgy került elő. 2 2 Az egyébként nagy mennyiségű leletből (kerámia 15-22. kép, állatcsont, különböző típusú salakok, ún. „medvék", vaseszközök, igen kevés fúvócső és mellfalazat stb.) egy teljesen ép, faragott csonttégelyt emelhetünk ki, amin egy ló-ábrázolás vehető ki (20-21. kép). 2 3 Valószínűleg avar kori eredetű (is) lehet(ett) két út maradványa. Az egyik Ny-K-i (58/b lelőhely, 3. kép), a másik É-D-i (58/a lelőhely, 4. kép) irányban szelte át a nyomvonalat. Kézzel foghatóan érzékelhetőek voltak a korabeli szekerek keréknyomai. Az 58/b lelőhelyet átszelő út legnagyobb megfigyelt szélessége 7,5 m volt. Két periódusát tudtuk megkülönböztetni. Vágott kohászati objektumokat. Ráadásul az út felszínén avar korinál fiatalabb leletet nem, de annál több vassalakot találtunk. Az 58/a lelőhely útjának legkorábbi keltezését behatárolja, hogy metszett avar kori kohászati objektumot, de az utat is vágta ércpörkölő. Az út nyomvonalát az II. József kori I. katonai felmérés térképe is rögzíti, tehát ez az út még későbbi hosszú évszázadokon is használatban lehetett. A teljes feltárás során kijelenthetjük, hogy ez lett Közép-Európa egyik legnagyobb iparrégészeti lelőhelye. A vaskohászati telep azért is fontos, mert ennek közelében, a fent említett vízfolyástól Ny-ra, a kohóteleptől mindössze 400-500 m-re tárta fel a közelmúltban Bárdos Edith a Kárpát-medence eddig ismert egyik legnagyobb kora és késő avar kori temetőjének egy nagy nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy itt is voltak római kori települési előzmények, ahol a vaskohászat nyomai is felfedezhetők. Az 58/b lelőhely 141. épületében talált vasrúd pedig római eredetű is lehet. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy Dénesfa, Magyaratád, Nemeskér, Harka, Zamárdi-Kútvölgy, Ravazd, Tarjánpuszta avar és SopronPotzmann-dűlő 10. századi kohótelepei is római kori villa vagy vicus területén létesültek (GÖMÖRI 2000. 223.). 22 Ásatásvezető: Gallina Zsolt. GALLINA 2002. 77-80. 23 Faragott agancs sótartó került elő Ravazd-Simahegy (római?) avar kori kohótelepéről (GÖMÖRI 2000.91. kép). 181
