Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)
Schilling László: Avar kori germán fibula Tác-Fövenypusztáról
ARCHAEOLOGIA CUMANICA 1 felfedezhető a várpalotai 5. sír kézzel formált edényének válldíszítésén, ahol az alsó és a felső háromszöget háromszög alakú beszurkált díszítéssel töltötték ki. 23 Szintén hasonló szerkezetű díszítés látható KölkedFeketekapu „A" temetőjének 171. sírjából előkerült, korongolt, vállán egymással szembefordított háromszög pecsétlővel díszített edényén is. 2 4 KeszthelyFenékpuszta, Pusztaszentegyházi dűlő „A" sírjának arany szíjvégén látható geometrikus díszítése is, 8-as alakban egymáshoz kapcsolódó három, illetve négyszögekből áll. 2 5 A táci fibulán háromféle poncdíszítés fordul elő: a gyöngysorkeretelést utánzó, a kör alakú és a kettős félkör alakú. A gyöngysorkeretelést utánozó poncolás kizárólag a kengyel állatfej felőli szélén fordul elő. Az egyszerű kör alakú és a kettős félkör alakú a teljes felületen általános. 2 6 E meroving kori germán díszítési mód a VI. század második felében élte virágkorát. 2 7 A bronztárgyak aranyozására és üveg berakásokkal történő díszítésére is találunk példát a Dunántúlon. Ilyen a környei 89. sír aranyozott bronz hajtűje is halványzöld üvegberakással. 2 8 A budapest-farkasvölgyi lelet 8 db kerek, aranyozott bronz verete és 2 db kisszíjvége, valamint 1 db nagyszíjvége szintén halványzöld üvegberakásokkal díszített. 2 9 A budakalász-dunaparti 759. sír aranyozott bronz üvegbetétes gyűrűje szintén ehhez a körhöz tartozik. 3 0 A táci 6. sír fibulájának típusa északi eredetű, pontos analógiája azonban e területről sem ismert. 3 1 A skandi23 WERNER 1962,152.; Taf. 15. 2.; langobard kori. 24 KISS 1996, 458. Taf 44, A 171/1.; 574. Tafel 160/A171.; KISS 1996, 255., Tabelle 13.: Az egymással szembefordított háromszög alakú pecsétdísz, már a gepidáknál meglévő, a langobardoknál hiányzó, ám a korai avar korban továbbélő díszítési mód. 25 MÜLLER 1999/2000, 345, 347: Abb. 4.2.; 348: Abb. 5.2.; 351-353.; e mezők belső felületének kitöltésében - 3-3-as csoportokban - a táci fibulához hasonlóan kettős félkör alakú poncdíszítés látható. 26 Mind a három típus a gotlandi protoállatfejes fibulákon is előforduló dísz: CORSTEN 1995, 116.; A harmadik, kettős félkör alakú poncdíszítést általánosan alkalmazzák a II/III. és a VI/VII. század között: CORSTEN 1995, Tab. 19.; Elterjedése: a skandináv szárazföldön, a Keleti-tenger szigetein, Bornholmon és Gotlandon, a kontinensen Dél-Németország, de a Kárpát-medencében is megtalálható: CORSTEN 1995,147, Karte 56.; valamint MÜLLER 1999/2000, 351-353.: a gepida és langobard tárgyakon való előfordulásáról. 27 CORSTEN 1995, 174. 28 SALAMON - ERDÉLYI 1971, 22, 40, 92, Taf. 14. 24., 128, Taf. XI. 12.,146, Taf. XXIX. 1. 29 NAGY 1998,97-98., 91. Taf. 83. A 4-8, 13-15. 30 PÁSZTOR - VIDA 1991, 242-243.: gyűrű két oldalsó, háromszög alakú üvegbetéte színtelen, a középső, kerek üvegbetét színére nem utal a szerzőpáros. A felsorolt aranyozott bronz, üvegberakásos tárgyak további jellemzője az ékvésés, a hármas fogazás és a II. germán állatstílus. 31 A lelet távoli analógiájának tekinthető egy Carnuntumból származó, VI. század második felére keltezhető, egyenlő karú fibula. A skandináv készítésű dísztű valószínűleg viselőjével együtt, mint női ékszer került e vidékre, bizonyítva a korszak egyfajta északi kapcsolatát. FITZ 1981-82,51-54. náv párhuzamokkal szemben megfigyelhető számos formai és díszítésbeli eltérés (nem a kengyel középső részéből kiinduló karok, lapos keresztmetszet, állatfejes díszítés, aranyozás, üvegberakás) magyarázatául szolgálhat az a feltételezés - mivel nincs nyoma sem javításnak, sem pedig átalakításnak -, hogy helyi ötvös termékéről lehet szó, aki saját tudása szerint, és/vagy a megrendelő ízlésének megfelelően készítette el az e területen idegen típusú fibula helyi utánzatát, 3 2 valamikor a 6. század utolsó - 7. század első harmada közé eső időszakban. A megrendelő kilétét illetően biztos válasz nem adható: esetleg a fibulát viselő skandináv származású nő lehetett? 3 3 Esetleg skandináv származású férfi, aki egy helyi hölgynek kívánt e tárggyal kedveskedni. A poncolt díszítésű ovális bronzcsat késő római eredetű formára vezethető vissza. Díszítésének gyökerét is ebben a korban kereshetjük. Az eredetileg állatfejes díszítés, 3 4 hosszú idő alatt téglalap alakú poncsorrá stilizálódott. A csat tömör, öntött, ovális bronz csatkarikájának párhuzamait gepida és langobard sírokból ismerjük, de a kora avar kor emlékanyagában is megtalálható. 3 5 Ez a veret nélküli változat tovább él nemcsak a kora avar korban, hanem a közép avar kor folyamán is. Megtalálható Kelet-Dunántúlon, a Maros-mentén Erdélyben és két további Tisza-mentén fekvő lelőhelyen. 3 6 A korábbi változatok azonban vaskosabbak, kerek átmetszetűek, nem vékony, lapos lemezesek. A fibula-melléklet tekintetében egyedülálló tácfövenypusztai 6. sír, a 6. század utolsó harmada - 7. század közepe közé eső időszakra keltezhető. Viselője egykor egy olyan népesség női tagja lehetett, amely valamilyen formában északi germán, skandináv kapcsolatokkal rendelkezett. E kétoldalú kapcsolatok eredete valószínűleg az avar korszakot közvetlenül megelőző időszakban keresendő. 3 7 32 Ezúton szeretném megköszönni Jörg Kleeman (HumboldtUniversität zu Berlin, Lehrstuhl für Ur- und Frühgeschichte) értelmezést elősegítő, hasznos tanácsait. 33 Ehhez a hipotézishez a sír antropológiai anyagának részletes elemzése is adattal szolgálhat. 34 SOMMER 1984, 24-32.: Sorte 1, Form C, Typ d-g, Tafel 4-12.: kettő vagy négy, a csatkarika középső tengelyében található állatfejes díszítéssel. 35 GARAM 1972,172. 36 KISS 1996, 203-204.; 310-311.: Liste 8. korai avar ovális vas és bronz csatok veret nélkül, 21 lelőhelyről. 37 ARRHENIUS 1983,45-63. Legutóbb, a 6. sír fibulájának egy további analógiáját közölte a dániai Stavnsagerből : H0ILUND NIELSEN 2009, 421, 422 Abb. 2. Rövid összefoglaló munkájának megállapításai - melyek részben módosíthatják az itt leírtakat - jelen tanulmányba már nem kerülhettek bele. 170
