Somogyvári Ágnes – V. Székely György szerk.: A Barbaricum ösvényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tudományos konferencia előadásai - Archaeologia Cumanica 1. (Kecskemét, 2011)
Tugya Beáta - Lichtenstein László: Dunavecse-Ugordáció I. lelőhely II-V. századi objektumainak archeozoológiai értékelése
TUGYA BEÁTA - LICHTENSTEIN LÁSZLÓ : DUNAVECSE-UGORDÁCIÓ I. LELŐHELY ARCHEOZOOI.ÓGIAI ÉRTÉKELÉSE uCsont megnevezése Teljes hossz (mm) Proximális szélesség (mm) op CÙ E « S Ë tu Z Szarvasmarha Kézközépcsont 190 49,1 113,6 ? *6- **7 > Faj Csont megnevezése Teljes hossz (mm) Marmagasság (cm) Ló Lábközépcsont 251; Ll: 246 130,5-131* Juh Lábközépcsont 139,2 62,78" Kutya Combcsont 198 59,59*" Kutya Sípcsont 204 59,56 *8. **9. ***10 2-3. ábra. Marmagasság számítások. Az ép comb- és sípcsont a 16. objektumban lévő részleges kutyaváz részei. 59,6 cm-es marmagassága a mai vizslák méretéhez hasonlítható. A szirmabesnyői császárkori kutyától (53,48 cm) 1 1 magasabb volt, kb. 6 cm-rel. A 131,1 cm-es ló mai szemmel alacsony példány volt. A 113,6 cm-es szarvasmarha közepes méretű állat, Szirmabesnyőn kisebb, Balatonaligán nagyobb testű példányra utaló vázcsont is előkerült. A 62,78 cm-es marmagasságú juh kisebb, mint a balatonaligai császárkori telepen talált 66,7 cm-es anyajuh 1 2 , kisebb a Lajosmizse határában talált szarmata telep juhcsontjából számított értéknél is, mely 65-66 cm-es magas, nagytestű fajtájú 1 3. IV-V. század A 49 IV-V. századi objektum közül 30 tartalmazta gerinces állatok maradványait, összesen 306 darabot. A 30 objektum megoszlása: legnagyobb számban gödrök vannak (23 darab), ezenkívül 4 árok, 1 kút, 1 füstölő és 1 cölöplyuk sorolható a korszak objektumai közé. A legtöbb állatcsontot a 219. objektum (gödör) tartalmazta: 48 darabot. 19 objektumban volt 10-nél kevesebb töredék. A lelőhely késő szarmata kori csonttöredékeinek meg6 CALKIN I960, 109-126. 7 NOBIS 1954,155-194. 8 VITT 1952; KIESEWALTER 1888 9 TEICHERT 1975,51-69. 10 KOUDELKA 1884, 127-153 11 VÖRÖS 1999,228 12 VÖRÖS 1993-94, 201 13 VADAY-VÖRÖS 1989, 90 oszlása a következőképpen alakul (6. kép). A 158 meghatározható csontleletből legtöbbet a juh/kecske csontok tesznek ki: összesen 59 darabot (együttes arányuk 37,3%). A juh- és kecskemaradványokat csak néhány csontjuk bizonyos jegyei alapján lehet megkülönböztetni. A késő szarmata leletanyagban egy ilyen csont fordult elő. Nem sokkal marad el a kiskérődzőkétől a szarvasmarhacsontok mennyisége: 57 darab (36,1%). Éppen két tucat a sertéseké: 24 darab (15,2%). Az előkerült, lovakból származó csonttöredékek száma 12 (7,6%), szárnyasoké 5 (3,2%), a kutyáké pedig mindössze egy (0,6%). A töredékekből a következő gyakorisági sorrend állítható fel a gazdasági haszonállatokra: juh, juh/kecske szarvasmarha - sertés. Az egyedszámból felállított sorrend megfelel a lelőhely csontgyakoriságának: 3 juh/kecske, amiből az egyik biztosan juh. Ezt követi a 2 szarvasmarha, és az egyegy ló, sertés, kutya és szárnyas (7. kép). A 2 szarvasmarha közül az egyik juvenilis (3 évesnél fiatalabb), egy pedig kifejlett egyed, 4 éves elmúlt. A ló kifejlett példány. Az azonosított juh ismeretlen korú. A 2 juh/kecske egyike subadultus/adultus, tehát 3,5 év körüli, a másik már 4 évesnél idősebb. A sertés juvenilis korú, 3/4-2,5 év közötti. A kutya és a szárnyas egyaránt ismeretlen korú (7. kép). A IV-V. századi objektumokból előkerült vázrészek közül csupán egy volt olyan ép csont, ami alkalmas marmagasság számításra. Ez egy tehén kézközépcsontja a 81. árokból. A 196 mm hosszúságú, 50 mm-es proximális szélességű csontból számított marmagassága 117,2 cm; ez közepesnek számít két másik lelőhellyel összehasonlítva. 1 4 A balatonaligai császárkori településen Vörös István 125-127 cm marmagasságú teheneket határozott meg 1 5, a szirmabesnyői császárkori telepen pedig 103,8-109,3 cm közötti kistestű teheneket. 1 6 A Dunavecse-Ugordáció I. lelőhelyen feltárt régészeti korok archeozoológiai anyagainak összehasonlítása Dunavacse-Ugordáció I. lelőhelyen a két legnagyobb csontszámmal képviselt szarmata korszak periódusainak összehasonlításából a következő megállapításokat vonhatjuk le. 1 7 14 Az összehasonlításra használt két méretadat császárkori telepről származik. Jelen esetben a marmagasság számításánál a korszakon belüli különbség nem meghatározó jelentőségű. 15 VÖRÖS 1993-94,200 16 VÖRÖS 1999, 227. 17 A késő szarmata korszak csontleleteiből adódó következtetéseket 147
