MLE 2007. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2008)

II. FORRÁSKÖZLŐ SZEKCIÓ

azután pedig az Elnöki Tanács 1949-ben újraszabályozta az egyetemet és új is nevet kapott (Budapesti Műszaki Egyetem). Végül az is pontosan leszűrhető ezekből a dokumentumokból, hogy melyik korszakban milyen volt a szakminisztérium és az egyetemi vezetőség viszonya, illetve az egyes minisztériumok vagy más szervek, hivatalok, gyárak stb. milyen kapcsolatot ápoltak a Műegyetemmel. Kiadás A kutatást ebben a forrásanyagban eddig csupán annyi könnyíthette meg, hogy 1970-től a bekötött jegyzőkönyvek elején a napirendi pontokat felsorolták (az esetleges változásokat azonban itt nem jelölték), de a korábbi időszakra vonatkozóan semmilyen segédlet nem állt rendelkezésre. Úgy gondoltuk, hogy a Műegyetem vezetőtestületi üléseinek napirendi pontjaiból készült segédlet jelentősen megkönnyítené az anyag kutatását, egyben vonzóvá is tenné azt az egyetem története iránt érdeklődők számára. A levéltár így segédlet-sorozatot tervez kiadni, ennek első darabja „A Királyi József Műegyetem egyetemi és rektori tanácsülési jegyzőkönyveinek napirendi pontjai I. kötet (1871-1907)" kézirata már elkészült, nyomdai munkák előtt áll. A sorozat köteteinek időrendi tagolása az Egyetem szervezeti változásaihoz igazodik. Az ülésekről készült jegyzőkönyvek feldolgozása során magáról a jegyzőkönyvről is lehet információval szolgálni (géppel vagy kézzel írt, aláírás, hitelesítés, pecsételés, példányszám, rendes vagy rendkívüli ülés, ülést levezető elnök és a jegyző személye stb.). Másrészt az üléseken tárgyalt témák és azok előterjesztőinek személye kerül közlésre, illetve egyéb jellemzők (pl. van-e valamelyik napirendi ponthoz melléklet). Az eddig elkészült kötet alapján megállapíthatjuk, hogy a 19. század végi - 20. század eleji egyetemi vezetőtestületi jegyzőkönyvekre az előre meg nem fogalmazott és nagyszámú napirendi pontok jellemzők. A kötet elkészítéséhez így minden egyes jegyzőkönyv végigolvasása szükséges volt a napirendi pontok minél pontosabb és lényegre törőbb megfogalmazása érdekében. A segédlet még így sem mondható teljes körűnek, hiszen nem kerül részletezésre az összes ismertetett VKM és egyéb minisztériumi rendeletek, csak a rektori és