MLE 2007. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2008)

II. FORRÁSKÖZLŐ SZEKCIÓ

az ET és az osztályok (karok) határozatait is. Minden félév elején megállapították a rektor és a dékánok hivatalos óráit, az ET nevében intézték a tan- és labordíj-mentességet, véleményezték az ösztöndíjakat. A forrásértéket növelheti, hogy bizonyos időszakokban a RH iratanyagában csak részben maradtak fenn az ülésekre készített különböző előterjesztések, illetve az ott született határozatok. Az pedig, hogy ki milyen kérdést terjesztett fel, a tagok milyen érvekkel, különvéleménnyel bírtak az egyes témákról való vita során, csak a jegyzőkönyvekből derül ki. Erre példa, amikor a nők rendes hallgatókként való felvételéről tárgyaltak az ET 1910. március 12-i ülésén és jól látható, ki hogyan érvelt ellene vagy mellette. Arra is van példa, hogy egy-egy napirendi pont vagy az egész ülés anyaga érdekes, fontos adaléka lehet az egyetem történetének, de akár a köztörténetnek is. A Mindszenty-ügy például több vezetőtestületi ülésen is téma volt. Az 1948. november 29-i rektori tanácsülésen az MDP műegyetemi szervezete azzal a kéréssel fordult a rektorhoz, hogy az ET, mint az ország első műszaki felsőoktatási intézményének vezetősége, nyilatkozatban kérje a miniszterelnöktől Mindszenty József további működésének akadályozását. Az ott felolvasott nyilatkozat szövege sajnos sem a jegyzőkönyvben, sem az iktatott iratanyagban nincs meg. Az 1949. január 31-i rektori tanácsülésen sor került a Mindszenty-politika itteni támogatóinak megbélyegzésére, a hallgatóknak saját társaikat elítélő nyilatkozatszövege azonban ismét csak hiányzik. Az 1949. június 30-i rektori tanácsülésen újabb mindszentysta hallgatók ügye került napirendre. Az ezután született fegyelmi ítéletek azonban szintén hiányoznak a levéltári anyagból...A hiányzó iratok esetieg a műegyetemi MDPszervezet iratanyagában lehetnek, amit nem a BME Levéltára őriz, mindenesetre a megtörténtük ténye bizonyos. Szintén ehhez a korszakhoz kapcsolódó érdekesség, hogy az 1948. március 11-i rektori tanácsülésen a rektor felvetette, hogy ne legyen-e Széchenyi Műegyetem az intézmény új elnevezése a centenáriumi évvel kapcsolatosan egy Habsburg főherceg neve helyett. Az ügy további fejleményei annyiban ki is merültek, hogy az ET elé küldték véleményezésre, de ott nem is került napirendre,