MLE 2007. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2008)

II. FORRÁSKÖZLŐ SZEKCIÓ

évektől kezdődően kisebb műszaki szakegyetemek jöttek létre (a BME két önállósuló karából Építőmérnöki Egyetem, valamint a Szegeden, majd Szolnokon működő Közlekedési Műszaki Egyetem), ezek 1955ben Építőmérnöki és Közlekedési Műszaki Egyetem (ÉKME) néven összeolvadtak és közel 15 éven keresztül „párhuzamos" egyetemként működött a BME mellett (ugyanazokban az épületekben, laborokban). Az intézmény 1967-ben visszatagolódott a BME szervezetébe, iratanyaga a BME Levéltárában található, 1999-ig maradt a Budapesti Műszaki Egyetem elnevezés, 2000. január l-jétől pedig Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem néven működik tovább és idén ünnepli fennállása 225. évfordulóját. Jegyzőkönyvek feldolgozása, kutathatóvá tétele a BME Levéltárában A BME Levéltárának kialakítási-rendezési munkái dr. Szögi László nevéhez fűződnek, aki az 1970-es évek elején kezdte meg az anyag rendezését és annak 1967-es évkoréig be is fejezte azt. Az intézmény 1972-től a műegyetemi könyvtár levéltári részlegeként működött (az idén tehát éppen 35 éves), 1984-ben önálló helyiségeket kapott, 1993-ban pedig elnyerte a szaklevéltári státust. Jelenleg is a könyvtár szervezeti keretein belül működik. A Levéltár az Ipartanoda 1846-os megalakítása óta összefüggő iratanyaggal rendelkezik, főként az igazgatói, rektori hivatal anyagát tekintve, valamint nagyobb részben megőrződtek a különböző hallgatói nyilvántartások (törzskönyvek, szigorlati, államvizsga és doktori szigorlati jegyzőkönyvek) is. Az itt őrzött iratanyag mennyisége kb. 856 ifm. Ebből 7,80 ifm-nyi a vezetőtestületi jegyzőkönyvek mennyisége, ez mintegy 1800 db jegyzőkönyvet jelent (ebben csak az egyetemi és rektori tanácsülések szerepelnek, a kari tanácsülési anyagok nem). A vezetőtestületi jegyzőkönyveket részben már keletkezésük idején bekötve, külön őrizték, részben a Rektori Hivatal (RH) iratai közül kellett kiválogatni a rendezési munka során. Sajnos sem a Polytechnicum kiegyezés utáni éveinek igazgatói üléseiről, sem a József Műegyetem 1874-1881 közötti időszakának egyetemi tanácsüléseiről nem maradt fenn forrásanyag, 1901-től viszont szinte teljes a sorozat (a rektori tanácsülési jegyzőkönyvek ugyanakkor az