MLE 2007. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2008)
II. FORRÁSKÖZLŐ SZEKCIÓ
Az iratokat magukat kezdetben az Országos Levéltár feketefehér fotómásolat gyűjteményéből retusáltuk vissza színessé, hogy ne kelljen kitenni az eredeti iratot a fotózással járó megpróbáltatásoknak. A digitalizálási technikáknak köszönhetően azonban ma már a fotózás nem jelent megpróbáltatást, az eredményeként keletkező digitális formátumok feldolgozhatók úgy, hogy csak a grafikai elemeket visszük át az eredeti irat anyagához legközelebb álló anyagra. Ezt követően a restaurátor „ellenirányban" kezd dolgozni, azaz a szennyeződések hatások, gyűrődések, sérülések elhelyezésén a sor. Sokszor korábbi restaurálások nyomait is reprodukálni érdemes, hiszen a múzeumi tárlóban 3 dimenziós tárgyat várnak, nem üveglapok közé szorított sima felületet. Tehát a műtárgyvédelmi okból kölcsön nem adható, illetve csak korlátozott ideig kölcsönzött levéltári anyagok másolatai számítógépes grafikai technikával támogatva, de manuális úton, a tárgyak anyagszerűségét megőrizve készülnek. A pecsétmásolatok készítése szilikonegatív-vétel és viaszöntés, a zsinórok fonás útján — ahogy már említettem -reprodukálhatók. Előrelépés, hogy az ötvösség területén megjelentek a 3 d-szoftverek, amelyek segítségével sikerült már fénykép alapról elkészíteni papírfelzetes pecsétet és teljes pecsétnyomót is. A fentieket természetesen felvetik a hamisítás kérdéskörét. Természetesen az így készülő tárgyakat a szakemberek első látásra meg tudják különböztetni az eredetitől, de vitrinben már szükséges kiírni, hogy másolatról van szó, hiszen a látogatónak joga van az igazsághoz. Ezen kívül néhány cm-es méretváltoztatással és a másolat mivolt rápecsételésével is elejét vesszük a félrevezetésnek és a visszaéléseknek. A szokásos együttműködés három szereplője az iratot őrző levéltár, a kérő intézmény (legtöbbször múzeum) és a másolatkészítő restaurátor. Legtöbbször az történik, hogy a levéltár a befutó kérésre kitérő választ ad, azzal, hogy másolatkészítésben viszont szívesen együttműködik. A kérő múzeum ajánlatot kér hát a másolat elkészítésére a restaurátortól, aki szintén felveszi a kapcsolatot a levéltárral, megszervezik a fényképezést, és a restaurátori szemrevételezés lehetőségét. A fényképet legtöbbször megrendeli a múzeum a