MLE 2007. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2008)

I. ÁLLOMÁNYVÉDELMI SZEKCIÓ

elégtelenek a klímaviszonyok szabályszerű ellenőrzésére, nem is beszélve a többi előírásról. Mindez, vagyis a műszerellátottság és a személyi feltételek hiánya azt jelenti, hogy a raktárak klíma-minősítése sok intézményben csak hozzávetőlegesnek, nem egyszer becslésszerűnek tekinthető. (Meg kell jegyeznem, hogy összesen 12 intézmény [kivétel nélkül megyei levéltár] rendelkezik olyan raktárakkal, amelyekben a fűtés hiánya miatt eleve nincs értelme a klíma-adatok mérésének.) II. A felmérés elvégzése Az Ajánlás 1. számú függelékében szereplő útmutató értelmében a levéltári raktárak minősítése két fázisból áll, úgymint a minősítés előkészítéséből és magából a minősítésből. Az előkészítés során a raktáraknak helyet adó épület(ek)ről és az épületekben levő raktárakról minősítési lapot kellett készíteni. Epületenként l-l épületminősítési lap, raktáranként vagy azonos klímájú és adottságú raktárak esetében raktárcsoportonként 1—1 raktár-minősítési lap készült. Az épületminősítési lapon az alábbi 9 kérdőpontra kellett választ adni: 1. Az épület megnevezése és címe. 2. Az építés és — az eredetileg más célra szolgáló épület esetén — a levéltári célú átalakítás éve. 3. Ha a levéltár nem önállóan használja az épületet, akkor fel kell sorolni a többi használót, a megosztási arányt és azt a jogcímet, amely alapján a levéltár birtokolja az épületrészt. 4. Az épületben lévő raktárak száma, összesített alapterülete és térfogata. 5. Az épületben levő szabad raktári kapacitás iratfolyóméterben. 6. A raktárak fűtésének módja és a fűtés szabályozhatósága. 7. A raktárak szellőztetésének módja. 8. Több szinten elhelyezkedő raktárak esetében van-e az épületben a levéltári anyag szállítására alkalmas lift.