MLE 2007. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2008)

I. ÁLLOMÁNYVÉDELMI SZEKCIÓ

A kockázatbecslés lépései Az összefüggések meghatározása A stratégiai tervezés szempontjából az egész levéltárra vonatkozóan célszerű végezni a vizsgálatot, azonban előfordulhat, hogy csak egy épületre, esedeg egy raktárra kiterjedően készül kockázatbecslés. Minden esetben szükséges eldönteni, hogy milyen környezeti és egyéb tényezőket vesznek figyelembe. (Csak az olyan információkkal kell foglalkozni, melyek előfordulása legalább minimális szinten valószínűsíthető. Budapesten, pl. a vulkánkitörést nem tekintjük kockázati tényezőnek, azonban az árvizet vagy jégesőt igen.) Tehát a konkrét munka megkezdése előtt, meg kell határozni a vizsgálatok körét, a szempontokat, az érintettek körét, valamint kizárni azokat a tényezőket, melyek előfordulásának reális esélye csekély. A kockázati tényezők azonosítása A környezet, az épület, a berendezések, a levéltári anyag és a kezelési gyakorlat megfigyeléséből lehet következtetni a kockázati tényezőkre. Ezek azonosításához különböző segédeszközök állnak rendelkezésre, melyek pontos definíciókat tartalmaznak az egyes kockázati tényezők károsító hatásáról és a védekezés módjairól. A kockázati tényezőket 9 csoportba foglalja a módszer, ezek a következők: MECHANIKAI ERŐK TŰZ VÍZBŰNCSELEKMÉNY ÁLLATI KÁRTEVŐK SZENNYEZŐ ANYAGOK ELEKTROMÁGNESES SUGÁRZÁSNEM MEGFELELŐ HŐMÉRSÉKLET NEM MEGFELELŐ PÁRA-TARTALOM A kockázati tényezők azonosításakor azt is szükséges megvizsgálni, hogy a levéltári épületre, raktárra, tároló eszközökre, illetve a megfelelő bánásmódra vonatkozó előírásoktól mennyiben térnek el a körülmények illetve a gyakorlat. Ennek a lépésnek a keretében össze