MLE 2007. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2008)

IV. GAZDASÁGI VEZETŐK SZEKCIÓJA

jelentős módosulást igényelnek, olyan fontos kérdésekben, mint az állam szerepének újraértékelése, a közösség és az egyén felelősségének meghatározása. Csak az állampolgári Öngondoskodás arányának növekedése teremt lehetőséget arra, hogy az állam a mainál hatékonyabb és célzottabb eszközökkel, a legális munkavállalásra ösztönözve támogathassa a leszakadók felzárkóztatását, az esélykülönbségek érdemi mérsékléséi. Nem lehet egyszerre jelentős egyensúlyjavítást és ugyanakkor az eddigiekhez hasonlóan magas növekedést elérni. Az egyensúly javítása átmeneti növekedési áldozattal és az infláció csökkenésének ideiglenes megszakadásával jár. így a közeljövő gazdaságpolitikai pályája két, jellemzőiben eltérő szakaszra oszlik majd: 2007-2008-ban megteremtődhetnek a tartós egyensúly szükséges feltételei: az államháztartási hiány nagyarányú csökkentése, az államadósság növekedésének megállítása, a külső egyensúly javítása. Eközben a gazdasági növekedés 2-3% közé mérséklődik. A lakosság reáljövedelme 2007ben csökken, 2008-ban pedig már enyhén emelkedik. 2009-től ismét tartóssá válhat a 4-5%-os ütemű gazdasági növekedés: erőteljesebben emelkednek a reáljövedelmek, érvényesül az emelkedő fejlesztési források egyre erőteljesebb gazdaságélénkítő hatása, és a reformok kibontakozásával megszilárdul az egyensúly" (Magyarország aktualizált konvergencia programja, 2006). Az egyensúly helyreállítása mellett a gazdaságpolitika segíti a növekedési lehetőségek kihasználását, ösztönzi a magánszektor beruházási aktivitását, a következő években jelentősen bővülő uniós források hatékony felhasználását. A 2007-2013-as időszak fejlesztési elképzeléseit és az ezeket szolgáló programokat az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMTVFT) összegzi. Ezek legfontosabb célja - az Európai Unió Lisszaboni Stratégiájával összhangban- a tartós növekedés feltételeinek megteremtése és a foglalkoztatás bővítése a magyar gazdaság lehetőségeinek mind teljesebb kihasználásával. A fiskális konszolidáció fontosabb elemei A gyors kiigazítás időszakában párhuzamosan kerül sor a kiadások csökkentésére és a bevételek növelésére. A Kormány tisztában van