MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)
I. EGYESÜLET TÖRTÉNETI SZEKCIÓ - KlSASSZONDY ÉVA (MOL): A Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének története 1935-1951 között
ellenőrizhető, a pénzkezelés szabályos; a pénzkészlet ekkor 327 forint 04 fillér volt. Az egyesület vagyonnal nem rendelkezett, bevételeit felolvasások és előadások rendezésére fordította. Gyűléseiket az előírt időben megtartották, a jegyzőkönyvek hitelesítve vannak, az egyesület szabályosan működik. 12 1949. november 25-én a Belügyminisztérium felhívására Dr. Dezsényi Béla főtitkár jelentette, hogy „a% egyesületnek időszakonkint rendszeresen megjelenő sajtó kiadvány a ezjdő szerint nincs." Az egyesület hiába tett eleget minden felhívásnak, sorsa meg volt pecsételve. A kiépülő diktatúrának nem volt szüksége civil kezdeményezésre. Az iratok között másolatban megtalálható a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságának megkeresése, amelyben Dr. Décsi Gyula rendőrezredes 1949. december 23-án javasolta Kádár János „belügyminiszter bajtársnak" a Magyar Levéltáros és Könyvtáros Egyesület feloszlatását, hivatkozva arra, hogy a további működése a demokratikus egyesületek fejlődését akadályozná. 74 1950. január 28-án a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete nevében Dienes László ügyvezető alelnök és Dezsényi László főtitkár kérte a Belügyminisztérium Egyesületi Osztályától, engedélyezzék, hogy átmenetileg szüneteltethessék működésüket. A kérelmet az alábbiakkal indokolták: ,>Az 1948. év folyamán — miközben az egyesület még szabályszerűen működött — megbeszélések kezdődtek az egyesület újjászervezéséről. Ezt az átalakítást az tette szükségessé, hogy népi demokráciánk új követelményeinek megfelelően a könyvtár- és levéltárügy is új szervezetet nyer. A.\ egyesület feladatköreinek egy részét új központi szervek veszik át, másrészüket pedig ezekkel az új szervekkel karöltve és azokhoz simulva kell az egyesületnek betöltenie. Ezek az új hatóságok az elmúlt év folyamán voltak kialakulóban és az egyesület új munkakörének, valamint vezetőségének kijelölését azoknak megalakulásától és összetételétől kellett függővé tenni.'" 1949-ben azonban csak a múzeumok központi hatósága alakult meg, a könyvtári és levéltári „csúcsszerv" nem. A tervek szerint az egyesület vezetőségét újjáalakító közgyűlést még az alapszabályokban előírt határidőn belül, 1949 végén akarták megtartani, de ez nem sikerült. így az alapszabályban előírt időpontot 1949. december 31-én túlhaladták. ,y\ késedelem az alapszabályszerű működés megszakítását jelenthetné és ezzel esetleg az egyesület feloszlatását vonhatná maga után. As? ideiglenes szünetelés engedélyezése viszont lehetővé tenné, hogy a könyvtárés levéltárügy új csúcsintézményeivel, valamint az egész ma gy ar tudományos életet irányító 72 Uo MOL-XIX-B-l-h-II. sor-5633-417. 73 74 Uo.