MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)

VI. KÖRKÉP A HATÁRON TÚLI EGYHÁZI LEVÉLTÁRAKRÓL - MOLNÁR B. LEHEL (Kolozsvár, Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltára): Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltára alakulásának történeti áttekintése. Egyházközségi levéltáraink— 286 GAUCSÍK ISTVÁN : Helyzetkép a szlovákiai magyar katolikus „levéltárakról" a kulturális intézményépítés tükrében

az Egyházi Törvénykönyv rendelkezései, mind a szlovák levéltári törvény előírásai egyértelműek. Például a 491. kánon 1. §-a szerint „a megyés­püspöknek legyen gondja arra, hogy a területén lévő székesegyházak, társasegyházak, plébánia- és egyéb templomok levéltárának iratait és okmányait gondosan őrizzék, s készítsenek róluk két példányban leltárt vagy kimutatást; ennek egyik példányát a saját levéltárukban, a másikat az egyházmegyei levéltárban kell őrizni", vagy a 2. §. szerint „gondoskodjék a megyéspüspök arról is, hogy az egyházmegyében legyen történelmi levéltár, és a történelmi értékű okmányokat abban őrizzék gondosan, módszeresen elrendezve." 211 Ez a helyzet állandósága folytán, még ha sokszor áttételesen is, de néhány negatív folyamatot felerősít, így a közösségi identitás meggyengü­lésére, a hitélet nyelvhasználati nehézségeire, a nyelvvesztésre, a magyar nyelv presztízsének az elvesztésére és a felgyorsuló asszimilációra gondol­hatunk. A tudományosság szempontjából pedig kijelenthetjük: az egyházi forráskutatás és -közlés hiányában nem folyik semmilyen tudományos igényű, intézményileg támogatott kisebbségkutatási projekt, amely a (cseh)szlovákiai magyar katolikusok történetével, illetve jelenkori helyzetével foglalkozna. Külön problémát jelent a magyar nyelvterületen és szórványban található plébániák anyagainak, könyvritkaságokat tartalmazó könyvtárainak feltérképezése, megmentése, a levéltári állományok megfelelő védelme, nem is szólva a magyar papi személyiségek hagyatékairól. Sajnos a magánjellegű kutatások sincsenek egyeztetve, a levéltári anyag felmérése sem zajlik, ezen kívül hiányoznak az egyes kutatási eredményeket bemutató publikációk. Csupán egy szakmai egyesület, a Vágsellyei Pázmány Péter Tudományos Társaság folytatott egy időben, az Illyés Közalapítvány támogatásával a katolikus anyag rendezésére irányuló tevékenységet. 2002-ben a taksonyi plébánia könyvtárát és levéltárát Bukovszky László rendezte és dokumentálta 212 2003-ban került sor a történeti iratanyag rendszerezésére és Erdő Péter (szerk.): Az egyházi törvénykönyv. Szent István Társulat, Budapest 2001. 401. p. 212 A mátyusföldi egyházi levéltárak kutatási programjának a koordinátora Bukovszky László volt. A taksonyi könyvtári anyagot Galántáról hozták vissza és egy évig a vendégszoba padlóján hevert. Az állomány felmérése után zárt helyiségbe kerültek a könyvek, a polcokat az egyházközség biztosította. A töredékére apadt egykori híres könyvtár 791 darab kötetet tartalmazott, amelyeknek 43%-a magyar nyelvű, 29%-a latin, 25%-a német és 3%-a szlovák volt. Egyeden kötet származott a 17. századból. A könyvek döntő többsége 19. századi (83%), a 18. századiak 7%-ot, a 20. századiak 10%-ot tettek ki. Az 1780-1948 közötti időszak levéltári anyagának megmentésére, összeírására, rendezésére, dobozolására 2003-ban került sor. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom