MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)

VI. KÖRKÉP A HATÁRON TÚLI EGYHÁZI LEVÉLTÁRAKRÓL - SZÖGI LÁSZLÓ (ELTE Levéltára): A Gyulafehérvári Érsekség Levéltárának rendezése. A levéltár története

SZÖGI LÁSZLÓ (ELTE Levéltára) A GYULAFEHÉRVÁRI ÉRSEKSÉG LEVÉLTÁRÁNAK RENDEZÉSE. A levéltár története Az első ezredforduló táján alapított erdélyi püspökség jelentős szerepet játszott a középkorban. Ennek megfelelően mind a püspökség, mind pedig a káptalan jelentős levéltári anyaggal rendelkezhetett. A hasonló egyházi központok, a többi magyarországi érsekség és püspökség levéltári anyaga is óriási károkat szenvedett az évszázadok során. A párhuzamok alapján biztosan feltételezhető, hogy nagyszámú ereded oklevél halmozódott fel Gyulafehérváron is. A hiteles helyi tevékenység alapján pedig egész Erdélyre vonatkozó hivatali, (relatios) működéssel kapcsolatos iratok, valamint a magánjogi (fassios) tevékenységre vonatkozó egyéb iratok és családi letétek is összegyűltek. E közjegyzői jellegű tevékenység mellett a káptalan saját birtokaira és működésére vonatkozó iratokat is itt őrizték. A 14-15. század a viszonylag békés fejlődés időszakát jelentette, így a 16. század elejére mindenképpen már mennyiségben is jelentős és értékes levéltári anyag halmozódott fel Gyulafehérváron. Mohács után nem sokkal az ország három részre szakadása és a reformáció térnyerésének hatására Erdély politikai és társadalmi berendezkedése rendkívül gyorsan alakult át. A reformáció nyomán Brdéíyben ténylegesen befejeződött a szekularizáció. E folyamat nem volt erőszaktól mentes és 1556-ban, amikor Izabella királyné és János Zsigmond visszatért Erdélybe kitiltották a születő fejedelemségből az erdélyi és a váradi püspököt, valamint a katolikus szerzetesrendeket. Ettől kezdve gyakorlatilag 160 éven át nem működhetett hivatalosan római katolikus püspök l'.rdclyben. A püspökség és székeskáptalan és más hiteleshelyi tevékenységet folytató egyházi intézmények: a kolozsmonostori konvent, az aradi társaskáptalan, a csanádi és a váradi székeskáptalan addigi levéltára a szerveződő fejedelmi levéltár magja lett.

15} Az 1557. évi tordai országgyűlés hozott A történeti összefoglaló készítéséhez felhasználtam: Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár — Levéltári leltárak 5.) Budapest, 1973. 21-26. és 125 130. o. között található történeti bevezetőket