MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)
IV. ÁLLOMÁNYVÉDELEM - KASTALY BEATRIX (Országos Széchényi Könyvtár): Beázás a Nemzeti Könyvtárban: a károsodott kötetek megmentésének lehetőségei
- A könyvtest rögzítésére szolgáló fűzőszövet felázik a tábláról, emiatt a könyvtest kilazul vagy kiesik a táblából.. - A szétázás következtében a tábla és a borítóanyagok szétválnak egymástól, a tábla rétegeire bomlik. - A papírt a borítóvászon vagy a metszés festékanyaga elszínezi. Helyreállítás A beázott könyvek több mint kétharmad része, 1330 kötet szorult vagy szorul még simításra, préselésre; kevesebb, mint egyharmad részük, 550 kötet pedig teljes javítást, új kötést vagy a régi kötés javítását igényli. A hírlapoknak kb. 50%-a, mintegy 600 kötet szorul bekötésre, újrakötésre, esetleg a lapok laminálására is. /. Simítás préseléssel; a raktárak szárítása A nedves könyvek fokozatos kiszáradásával csökkent a kiteregetett könyvmennyiség, és ezzel párhuzamosan, folyamatosan végeztük a száraz, de meggörbült táblájú, hullámos lapú kötetek kisimítását, egyenesítését. Ezt a lapok és a táblák enyhe, permetezőpalack használatával történő újranedvesítésével, szívópapírok alkalmazásával és a kötetek szürkelemezlapok vagy présdeszkák közötti préselésével lehetett végrehajtani. Végül a száraz, kipréselt könyveket és hírlapokat ládákba téve, visszaadtuk a Raktári osztálynak. A raktárak kiszárítását a restaurátorok útmutatása és folyamatos konzultációja mellett a raktárosok végezték el. A falak száradását nagyteljesítményű ventilátorokkal és szellőztetéssel segítették elő, folyamatosan mérve és regisztrálva a hőmérsékletet és a relatív légnedvesség értékeket. Érdekes módon, a raktár levegője és a raktárban maradt kötetek papírja csak kis mértékben nedvesedett át: a relatív légnedvesség a raktárban folyamatosan 20% körül volt, csak a nedves falak közvetien közelében lehetett 20-25%-kal nagyobb, azaz 40-45%-os relatív légnedvesség-értékeket mérni. Ugyanitt a kötetek papírjának a szokásos 6-8% helyett 10% körüli volt a nedvességtartalma. A levegő és a papír nedvességtartalmának ilyen mértékű megnövekedése nem okozott sem a falak kiszáradása során, sem később penészedést, sem a falakon, sem a kötetekben. A kiszárított köteteket csak akkor tették a helyükre vissza a raktárban, amikor a relatív légnedvesség értékek a falak mellett is azonosak voltak a raktár többi részének értékeivel, és ez az állapot legalább három napig