MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)

IV. ÁLLOMÁNYVÉDELEM - JANA LUDVIK, JEDERT VODOPIVEC, LlLIJANA ŽNIDARŠIČ GOLEC (Szlovén Nemzeti Levéltár): A levéltári anyag állapotleírásának elemei az állományvédelmi beavatkozás meghatározásához

rangsorolás, amelynek alapja pedig egy pontozásos rendszer lenne, öt fő plusz egy lehetséges szemponttal. Az első szempont a papír anyagában végbement savasodás mértéke: mint említettem, kizáró okot jelent, amennyiben a papír már túlságosan töredezett, viszont mindenképp előre kell sorolni azon anyagokat, amelyekben bár a savasodás mértéke előrehaladott, a kezelés még elvégezhető. Itt nagyon fontos szerepe van az állományvédelmi szakemberek és a levéltárosok együttműködésének, hiszen ezen jellemző megítéléséhez mindenképp szükséges a teljes anyag állapotfelmérése, a leghozzáférhetőbb és legegyszerűbben alkalmazható módszerekkel, mint pl. a hajtogatás. A második szempont az iratok használatának gyakorisága, hiszen minél többet veszik kézbe az adott iratanyagot, annál gyorsabban romlik annak állaga, tehát a kutatottabb anyagok szintén elsőbbséget élveznek. A harmadik szempont a tömeges eljárás alóli kivételek aránya, hiszen a különböző eljárások függvényében más-más irattípusok jelentenek kivételt (fotók, nagy méretű dokumentumok) és/vagy igényelnek egyedi kezelést (állapotuk miatt). Gazdaságossági szempontból tehát a kivételek nagyobb aránya hátrányt jelent. A negyedik szempont a más adathordozón való rögzítettség mértéke. Már volt szó arról, hogy ajánlott a savtalanítandó iratanyag előzetes nülorofilmezése/digitalizálása, más részről viszont mindenképp előnyt kell élvezzenek azok az iratok, amelyekről nem készült semmiféle másolat. Az ötödik szempont a savtalanításra való előkészítettség mértéke. Mint említettem, előfeltétel a savtalanításra váró iratok darabszintű rendezése, ezért gazdaságossági szempontból előnyt élveznek azok az anyagok, amelyeknél ez már megtörtént. A hatodik lehetséges szempont újból az első szűrőre utal vissza, tehát figyelembe veszi a kiemelkedő történeti és jogbiztosító értéket. Célja, hogy bármennyire is gazdaságosabb lenne egy iratanyag savtalanítás a, lehetőség legyen arra, hogy ezen szempont alapján a kevésbé gazdaságosan kezelhető, de kiemelkedő értékű anyag kerüljön előbbre. Az ezen szempontoknak való megfelelés mértéke szerint kapnak különböző pontszámokat az egyes iratanyagok (első szempont esetében pl. erősen savas 20 pont, közepesen savas 10 pont, mérsékelten savas 5 pont) és a pontok összessége alapján kerülnek rangsorolásra. A pontozás kialakításánál természetesen súlyozást kell alkalmazni (pl. fontosabb szempont a savasodás mértéke, mint az előkészítettség), hogy a végeredmény a lehető legpontosabb képet mutathassa.