MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)

III. HATÁRON TÚLI MAGYAR LEVÉLTÁRAK - BŐSZE SÁNDOR (Somogy Megyei Levéltár): A horvátországi levéltárak

Vida Pavlicek, a varasdi levéltár-igazgató előadása a raktárkérdés megoldását nevezte a horvát levéltárügy fejlődése alapvető kérdésének. Kettős párhuzamosan megoldandó probléma jelentkezik: egyfelől a raktárhiány, amelynek nagysága országos összesítésben mintegy 3600 négyzetméter, másfelől a meglevő raktárak rossz minősége, ötödük alkalmatlan az iratok szakszerű tárolására. A raktárkérdés megoldására olyan törvényi szabályozást tart szükségesnek, amely tartalmazza a korszerű levéltári raktár felszereltségének kritériumait és kötelezi a levéltárfenntartót ilyenek létesítésére. A varasdi kolléganő a többi rendezvényen is következetesen visszatér e problémához. Hozzáteszem: ehhez mindig többen csatlakoznak. 2001-ben a 14 levéltár 46 épületben volt elhelyezve, s akkor 44 000 ifm anyag várt átvételre, a helyhiány okán. Az országos levéltár restaurátora a kettős szorításról beszélt, amelyet a levéltárak számára a savas papíron levő információk megőrzése és a digitális adathordozók egyidejű átvétele jelent. Megfelelő állományvédelmi intézkedések hiányában mindkettőnél fennáll ugyanis az információ megsemmisülésének veszélye. A Horvát Állami Levéltár irat-felügyeleti osztályának vezetője a mai irattár és a levéltári szolgálat kapcsolatát elemezte. Az elektronika megjelenésével sem szűnik meg a levéltáros történelmi örökség megőrzését célzó funkciója, de alapvetően változik iratkezelésben játszott szerepe. Az iratok megőrzésére és az őrzési határidőt követő átadására hagyatkozó levéltári felügyeletet olyan folyamatos, aktív kooperációnak kell felváltani a levéltáros és az elektronikus iratképzők között, amely képes megelőzni az informatika gyors fejlődéséből, a technikai újítások folytán fellépő nagyarányú információvesztést és eltűnést. Az irattárak és levéltárak kapcsolatát annyira fontosnak tartják a horvát kollégák, hogy két esztendővel utóbb a karlobagi vándorgyűlés témájául választották. Eredetileg egyébként a Horvát Levéltáros Egyesület kezdményezésére valósult meg az iratképzők rendszeres ellenőrzése, amely 1975-től vált a levéltárosi munka szerves részévé. Topuskóban is elhangzott több referátum is levéltárak külső felügyeleti munkájáról. Érdekes volt hallgatni a zágrábi városi levéltár munkatársát. „A levéltáron kívüli levéltári anyag védelmének módszertanáról" c. előadásában azzal a felfogással szállt vitába, hogy a levéltáros külső felügyeleti munkájának legfontosabb területe az iratkezelés rendszerének megszervezése, ellenőrzése. Szerinte a külső felügyeleti munka eredményességének alapkérdése az iratképzők értékhatárának megállapítása, s felügyeleti munkának csak levéltári értékű iratokat képző szervekre kell irányulni. A külső felügyeleti munka sikerének másik feltétele az ellenőrzés tapaszta-