MLE 2006. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2007)

III. HATÁRON TÚLI MAGYAR LEVÉLTÁRAK - BŐSZE SÁNDOR (Somogy Megyei Levéltár): A horvátországi levéltárak

BŐSZE SÁNDOR (Somogy Megyei Levéltár) A HORVÁTORSZÁGI LEVÉLTÁRAK Magam is, mint Berkes József a Zágrábban, 2001. október 25-27. között rendezett 1. Horvát Levéltáros Kongresszuson elhangzott információra támaszkodom, használva Ress Imre fordításait. Pontosabban az erre, illetve a karlobagi és a topuskoi vándorgyűléseken hallottakra, valamint a Rijekában (Fiume) szerzett tapasztalatokra. Természetes, használtam Berkes kolléga Levéltári Szemlében megjelent ismertetését is. Josip Kolanovic előadása ugyanis rövidebb volt, mint a nyomtatott változat. Előrebocsátom, nem kell meglepődnünk, ha számunkra ismerős problémák is elhangzanak. A fő referátumot Zágrábban Kolanovic tartotta a horvátországi levéltárügy helyzetéről és fejlődésének kilátásairól. Az előadó, a Horvát Állami Levéltár akkori igazgatója történeti áttekintésében hangsúlyozta, hogy a horvát levéltári hálózat kialakulása hosszú és folyamatos fejlődés eredménye. Az intézmények 19. század elejétől fejlődése ugyan az európai levéltári gyakorlat hatását magukon viselve történt, de nem egységesen: az egyes régiókban és korokban különböző hatások érvényesültek. A tengerparti területeken egyrészt az olasz és francia levéltári gyakorlat hagyománya erős, míg a báni Horvátországban és a katonai határőrvidéken a magyar és az osztrák tradíciók voltak meghatározók. A levéltárügy egységes szempontok szerinti fejlődése 1945 után bontakozott ki. Ekkor vetették meg a modern szemléletű levéltári szolgálat szervezetét és elméleti alapjait, amely már nem kizárólag a múltba fordulva törekedett a kulturális örökség részét képező levéltári forrásanyag megőrzésére, hanem figyelmet fordított a levéltári anyag keletkezésére is. A horvátországi levéltárak fenntartója és egyben szakmai irányítója az állam, illetőleg a kultusztárca. Nem tudom megmondani, déli kollégáink szakmai nézete egyezik azzal a véleménnyel, miszerint egy, a Horvát Állami Levéltár mellett működő Levéltári Igazgatóságot kellene létrehozni. Az egy városi, a zágrábi és a területi levéltárak azokban a városokban működnek, ahol az egykor jugoszláv közigazgatás szerint lettek alapítva. Miután függetlenné az ország, megváltoztatták az ispánságok (megyék) határait és számát Létezik olyan megyeszékhely, ahol nincs levéltár (Kapronca, Krapina,